Módosítaná a büntető törvénykönyvet a Jobbik annak érdekében, hogy a politikusok korrupciós ügyei, gazdasági bűncselekményei ne évülhessenek el.

Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője sajtótájékoztatón a román példát állította szembe azzal a helyzettel, hogy Magyarországon vezető politikusoknak gyakran nyilvánvaló korrupciós ügyek, vagy más politikusok által felhozott konkrét vádak esetén is kivizsgálatlanul maradnak a gazdasági bűncselekményei. A Jobbik szerint a kormánypárt nem tesz semmit a közélet megtisztítása érdekében, elszabotálja az elszámoltatást, és 2010 óta élére állt a korrupciós gyakorlatnak.

A Jobbik kezdeményezése alapján minden hivatal be kellene szerezzen olyan szoftvereket, amelyekkel iktatáskor nyilvánossá lehet tenni a közérdekű adatokat, és minden párt tagjai nyilvánossá kellene tegyék családtagjaik vagyonnyilatkozatát is. A párt jelenleg dolgozik a BTK egy módosító javaslatán, amivel törvénybe iktatnák, hogy politikusok esetében nem évülhetnek el a korrupciós ügyek, gazdasági bűncselekmények. A Jobbik javaslata szerint emellett egy olyan digitális adatbázist kellene létrehozni a hivatali adatok számára, ami akár ingyenesen is hozzáférhető, hogy az újságírók könnyebben szerezzék meg a szükséges információkat.

A Jobbik szerint Románia előrébb jár a korrupció elleni harcban, mert a román politikai életben a korrupcióellenes hivatal létrehozása óta számos politikus lett elítélve gazdasági bűncselekmények miatt. Ugyanakkor a korrupció elleni harc elsősorban a politikai ellenfelekkel való leszámolás eszköze. Éppen emiatt hatalmas fegyver lenne a Jobbik kezében egy korrupcióellenes hivatal; más pártok tagjai 25 év alatt értelemszerűen több fel nem derített gazdasági bűncselekményt követtek el, mint egy jelentősebb gazdasági erőforrások közelébe csak az utóbbi évek során jutó politikai erő. A Jobbiknak egészen egy választási győzelemig hitelesítő tényező maradhat, hogy tagjai még nem voltak kormányon, így központosított, intézményesített korrupcióban sem vehettek részt.

A párt számára 2018-ban várhatóan elsődleges kampányelemmé válik a román minta alapján egy korrupcióellenes hivatal felállítása. Ugyanakkor egy ilyen hivatal működése számos kérdést felvet. Egy demokratikus rendszerben a kormányváltások megszokott velejárója, hogy egy új párt hatalomra jutása esetén az államigazgatás hónapokon, szélsőséges esetben éveken át paralizált állapotban van, a politikai ellenfelek még pozícióban lévő emberei passzív ellenállással szabotálják az új kormány intézkedéseit, miközben annak a cselekvés látszatát kell mutatnia, míg a valós hatalomgyakorláshoz szükséges pozíciókba saját embereit nem ülteti.

Egy korrupcióellenes hivatal pedig várhatóan azon legfontosabb intézmények közé tartozna, ahová kormányváltás esetén az éppen aktuális kormánypárt azonnal saját embereit ülteti – ha az a magyar hatóságoktól függetlenül működik, az csak eggyel több indok erre. A parlamenti mandátumnál hosszabb hivatali idő esetén pedig az ellenzék kezében jelentene zsaroló tényezőt egy ilyen hivatal.