Sigmar Gabriel német alkancellár megerősítette, hogy csődöt mondtak a Transzatlanti Szabadkereskedelmi és Befektetési Partnerséggel kapcsolatos tárgyalások. A TTIP-tárgyalások leállásával megtört a globalizáció folyamata.
A német alkancellár kijelentette, hogy a TTIP-el kapcsolatos tárgyalások már kudarcot vallottak, csak ezt “senki nem volt hajlandó nyíltan elismeri”. A tárgyalássorozat folytatása az utóbbi hetekben lehetetlenült el, miután az Amerikai Egyesült Államok nem volt hajlandó kompromisszumot kötni, ehelyett egyoldalúan, saját feltételeivel akarta ráerőltetni az egyezményt Európára.
A formálódó egyezmény számára a végső csapást az jelentette, amikor májusban Franciaország nyílt fenyegetést fogalmazott meg, miszerint nem fogják aláírni az egyezményt, ha az az európai fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi irányelvek fellazításához vezetne. Francois Hollande azt is egyértelműen kijelentette, hogy “soha nem fogadják el” ezt az egyezményt, mert sérti Franciaország szuverenitását, és kizárólag az amerikai vállalatok érdekeit szolgálja.
A TTIP-el szembeni általános ellenállást azonban nem csak az mutatta, hogy Németországban több százezres tüntetések zajlottak az egyezmény ellen, majd európai vezetők is elkezdtek ellene fordulni, hanem, hogy valószínűleg a TTIP erőltetése is hozzájárult a britek Európai Unióból való kilépéséhez. Barack Obama amerikai elnök az uniós tagságról tartott júliusi referendum előtt megpróbált nyíltan beavatkozni a brit közéletbe, és kijelentette, hogy a britek még hosszú éveken át nem lehetnek részei a TTIP-nek, ha kilépnek az unióból. Ezt azonban a kilépést támogató közéleti személyiségek közül sokan egy lehetőségként értelmezték: úgy lehet kimaradni a TTIP egyezményéből, ha az emberek Európai Unióból kilépésre szavaznak. Az Obama kijelentését követő napokban ez vált a kilépési kampány egyik mozgósító üzenetévé, és ennek hatására néhány nap alatt 5 százalékkal nőtt meg a kilépést támogatók aránya.
A tárgyalássorozat során formálódó egyezmény felszámolta volna az európai fogyasztóvédelmi előírásokat, hogy így lehetővé tegye az amerikai génmódosított termékeket értékesítő vállalatok térnyerését Európában. A TTIP emellett létrehozott volna egy újabb nemzetek feletti bíróságot, ahol a multinacionális cégek legális úton nyomást gyakorolhattak volna a tagállamok kormányaira, ha a piaci érdekeiket sértve érzik. Sigmar Gabriel szerint azonban a tárgyalássorozat végleg elbukott.
Az utóbbi hónapok során amiatt erősödtek fel a TTIP létrehozását erőltető törekvések, hogy az egyezményt még Barack Obama elnökségének lejárta előtt megkössék. Az amerikai elnök azt akarta, hogy a TTIP része legyen az ő “hagyatékának” – de ehelyett sikeresen meggyőzte a briteket arról, hogy inkább az Európai Unióból kilépést válasszák. Obama szerencsétlen lépése emellett a politikai-gazdasági globalizmus folyamata szempontjából is mérföldkövet jelent, hiszen ez alkalommal a “helyi” érdekek felülírták a nemzetközi elit újabb globális struktúra létrehozására vonatkozó igényeit; amiatt nem jöhetett létre a TTIP, mert Európa és az Amerikai Egyesült Államok érdekei több téren éles ellentétben állnak egymással.