Újra a figyelem középpontjába kerül az amerikai hadsereg második legnagyobb balkáni létesítménye, ami nemcsak harapófogóba szorította Szerbiát, de általa az Egyesült Államok a migrációs válság kezelése során is megőrizheti kezdeményező képességét; NATO-szerepvállalássá lényegítenék át Európa határainak lezárását.

Továbbra sem tudni, hogy pontosan hány amerikai katona szolgál a Koszovóban működő Camp Bondsteel területén, miközben a NATO Szerbiával kötött új megállapodásával gyakorlatilag akadálytalanná válnak az amerikai hadsereg csapatmozgásai a balkáni országok irányába. Az amerikai hadsereg térségi tevékenységének fokozódása arra utal, hogy NATO-szerepvállalássá akarnak átlényegíteni egy újabb európai problémát, aminek Európán belüli kezelésében egy tengeren túli ország nem kellene szerepet kapjon.

Miközben európai országok az “észak-atlanti együttműködés” keretén belül sem állomásozhatnak több tízezer fős haderővel az Amerikai Egyesült Államok területén, az amerikai fegyveresek egyre nagyobb létszámban vannak jelen Európában. Az euro-atlanti elkötelezettségű “oknyomozó újságírókat” nem foglalkoztatja az a kérdés, pontosan miért és hányan tartózkodnak egy távoli ország fegyveres erői közvetlen a szomszédságunkban (és Magyarország területén), miközben az európai fegyveres erők nem vonulhatnak be Amerikába. Az atlantistákban fel sem merül ennek gondolata, mert ebben az “együttműködésben” Európa az alárendelt fél, és ezzel – bár nem ismerik el nyilvánosan, de – ők is tisztában vannak.

A Camp Bondsteel területén állomásozó amerikai katonák száma titkosított adat. A Szputnyik hírügynökség tudósítói azonban arról számolnak be, hogy naponta mintegy 2,2 millió liter vizet szállítanak a táborba, napi 1400 adag ruhát mosnak ki, és 18 ezer tálat készítenek elő étkezésekkor. A táborban állomásozó páncélos haderőről szintén nincs hivatalos adat, de helyszíni beszámolók szerint több tucatnyi Abrams M1A2 harckocsi és 20 Black Hawk helikopter működik a tábor környékén.

Mivel a NATO újabb egyezményt íratott alá Szerbiával, feltételezhető, hogy bármennyien is állomásoznak Koszovó területén, ezt a létszámot a közeljövőben jelentősen növelni akarják. Pedig épp, hogy csökkenteni kellene; ha az amerikai fegyveres erők a migrációs válság kezelésébe nagy létszámmal beavatkoznak, azáltal az Európai Unió egy újabb idegen országgal szemben kerül kiszolgáltatott helyzetbe. Nem elég, hogy Törökország kezében van az EU déli határai feletti kontroll egy része, úgy tűnik, a NATO döntéshozói elkötelezettek azirányba, hogy Európa ne saját fegyveres erőivel védje magát, hanem az amerikai hadsereg kontrollja alatt maradjon.