A WikiLeaks újabb kiszivárogtatása bizonyítja, hogy az amerikaiak lehallgatták Olaszország volt miniszterelnökét is. Az olasz kormány azonban nem tiltakozik. Behívták ugyan a nagykövetet, de ez csak “arcmentés”, és a nyilvánosság felháborodásának elhárítását szolgálja, valós következménye nem lesz.

Kedden a WikiLeaks újabb titkosított dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amiből kiderült, hogy az amerikai NSA a világ számos vezetőjét, köztük Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnököt is lehallgatta. A nap folyamán az olasz külügyminisztérium behívatta az amerikai nagykövetet, amiről feltételezhető lenne, hogy a “szövetséges” ország számonkérését szolgálja.

Olasz újságírók szerint azonban ez egy arcmentés, és legfeljebb a nagykövet adott utasításokat a külügyminisztériumnak, hogyan tompítsa a botrányt. Mario Sommossa úgy fogalmazott, Olaszország nem egyéb, mint egy amerikai gyarmat, ami a szabadság illúziójában él; az emberek mindig is tudták, hogy az amerikaiak kémkednek vezetőik után, befolyásolják az olasz politikusokat, de mivel nem voltak erre nyilvánosan elérhető bizonyítékok, megengedik maguknak, hogy úgy tegyenek, mintha semmi nem történne.

Ezen változtatott a WikiLeaks újabb kiszivárogtatása, amiből kiderült, hogy az Egyesült Államok nem csak lehallgatta Silvio Berlusconi volt miniszterelnököt, de meg is fenyegette. Sommossa szerint az ellenzék hatalomra juttatását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a miniszterelnök nem tesz eleget bizonyos követeléseknek. Ennek kapcsán pedig kínos kérdést tesz fel az olasz titkosszolgálatok működésével kapcsolatban: hogyan lehetséges, hogy egy idegen ország lehallgatja a miniszterelnököt, és a kormány meg sem próbálja megnyugtatni az embereket, nincsenek arra vonatkozó bejelentések, hogy ez ellen bármit is tettek volna? Lehetséges, hogy az NSA-val folytattak együttműködést az olasz választópolgárok által megválasztott kormánnyal szemben? Egyik lehetőség sem fest jó képet az olasz titkosszolgálatokról, mert előbbi a teljes alkalmatlanság, utóbbi pedig a hazaárulás bizonyítéka. Az újságíró szerint, ha a hazai titkosszolgálatok segítették az amerikaiakat a miniszterelnök lehallgatásában, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Olaszország csak az Egyesült Államok gyarmata – egy rabszolga-ország, ami a szabadság illúziójában él.

A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az NSA lehallgatta az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, és Angela Merkel német kancellár, valamint Benjamin Netanyahu izraeli és Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök közti beszélgetéseket. A 2006-ban, Izlandon alakult non-profit újságíró-szervezet korábban már számos bizonyítékot hozott nyilvánosságra annak kapcsán, hogy az USA nem szövetségesként viszonyul az európai országokhoz, hanem megfigyeli és kontroll alatt tartja a kormányokat, az amerikai érdekérvényesítési képesség sérülése esetén pedig ellenzéki pártokat juttat hatalomra.

Június 24-én Laurent Fabius francia külügyminiszter szintén behívatta az amerikai nagykövetet, miután bizonyítékok jutottak nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy az USA megfigyelés alatt tartja a francia államfőt. Akkor szintén a WikiLeaks kezdte meg olyan dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, melyek bizonyítják, hogy az NSA lehallgatja a francia államfő beszélgetéseit, és a korábbi elnökök esetében is ezt tették. Válaszként az elnöki hivatal rendkívüli ülést hívott össze ezügyben, majd egy közleményt adott ki, miszerint

“Franciaország nem tolerálja az ország biztonságának veszélyeztetését és nemzetbiztonsági érdekeinek sértését.”

Később azonban kiderült, hogy mégis tolerálják: Laurent Fabius alig fél évvel az amerikai nagykövet behívását követően már nem Franciaország külügyminisztere, mert önként le kellett mondjon, miután az utóbbi hónapok során számos alkalommal kritizálta az amerikaiak Közel-Kelet politikáját, és világosan kijelentette, hogy az USA nem érdekelt a terrorszervezetek felszámolásában, hanem maga is hozzájárul azok megerősödéséhez.