Ausztria külügyminisztere nem osztja azokat a feltételezéseket, miszerint az Európába érkező bevándorlók száma minden ellenintézkedés ellenére csak nőni fog. Sebastian Kurz kijelentette: a határok lezárása megoldja a problémát, mert a zárt határokon nem jön át senki.
A külügyminiszter a Heute Journal magazinnak nyilatkozva kijelentette, hogy a határellenőrzés nemzeti szintű helyreállítása lehet az európai megoldás mozgatórugója, mert ez a migránsokat megakadályozza abban, hogy továbbutazzanak Európába, következésképp a számuk csökkenni fog. Kurz hangsúlyozta, hogy számos dél- és kelet-európai ország még nem érezte meg a területükre belépő migránsáradat veszélyeit, mert rajtuk csak átutaznak – ellenben a gazdagabb európai országokra nehezedő nyomás minden nappal tovább fokozódik.
Svédország, Németország, Norvégia, Dánia, Franciaország és Olaszország mind megerősítették a határellenőrzést a november 13-i támadás után. Szlovénia nemrég jelentette be, hogy a hadsereg ellenőrzés alá vonja a határokat, hogy irányítás alatt tartsák az emberáradatot. Magyarország elsőként zárta le a határokat, és európai viszonylatban mindeddig a szerb, majd horvát határszakasz lezárása bizonyult a legradikálisabb és leghatékonyabb megoldásnak a migrációs válság kezelésére. Macedónia eközben döntést hozott arról, hogy csak az Irakból, Szíriából és Afganisztánból érkező migránsokat engedi át Görögországból, emiatt már napi szinten több száz bevándorlót fordítanak vissza a határon.
Ausztria külügyminisztere szerint a schengeni övezet összes országa a Macedónia által hozott döntést kellene kövesse, csak nagyobb kiterjedésben: értve ez alatt azt, hogy több százezer bevándorlót kellene visszafordítani Európa határain. Melita Sunjic, az ENSZ menekültügyi intézményének szóvivője pedig a Deutsche Welle lapnak nyilatkozva emlékeztetett, hogy az 1951-es genfi konvenció továbbra is érvényben van, és szabályozza a menekültek befogadásának mikéntjét: ennek értelmében
- menekültként akkor lehet belépni egy ország területére, ha az adott személy ott menedékjogot kér. Ennek ellenére a migránsok nagy többsége nem hajlandó ujjlenyomatot adni, emellett regisztrációra sem hajlandó abban az országban, ahol először éri el az Európai Unió területét – vagyis Görögországban és Olaszországban. Attól a ponttól, hogy a migránsok nem regisztráltatják magukat a két ország valamelyikébe érkezve, illegálisan tartózkodnak ott.
Mindezt tovább tetézik azzal, hogy személyes irataikat elhagyva továbbutaznak a gazdagabb európai országokba, annak reményében, hogy ott magasabb szociális segélyben részesülnek, vagy jól fizető álláshoz jutnak. Ennek okán Görögországban és Olaszországban beszélhetünk “menekültekről”, továbbutazásuk esetén már illegális gazdasági bevándorlók.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak két hónapja van a migráció ellenőrzés alá vonására, ellenkező esetben a schengeni övezet összeomlik. Mivel az Európai Unió nem tudja biztosítani, hogy a mozgás szabadsága, a munkavállalás szabadsága csak a tagállamok állampolgáraira vonatkozzon, a tagállamok saját határaikat zárják le, hogy megszabaduljanak a több százezer “menekült” jelentette gazdasági tehertől.
Ilse Aigner, Bajorország gazdasági minisztere január elején a Rheinischer Postnak nyilatkozva kijelentette; az utóbbi nagy bevándorlási hullám során egyértelművé vált, hogy a menekültek 90%-a nem rendelkezik megfelelő képességekkel ahhoz, hogy integrálható legyen a német munkaerőpiacra. Tekintélyes részük írástudatlanul, az alapvető európai viselkedési normák ismerete nélkül érkezik Európába.