Angela Merkel határozott fellépést mutatott a görög válság során, amikor a szakértők az Európai Unió felbomlását vetítették előre; a német kancellár gyakorlatilag brüsszeli kontroll alá vonta az országot, majd Athén kikeveredett az államcsődből. Alig, hogy Görögországban sikerült megakadályozni az unió szakadását, berobbant a migrációs válság, ami még nagyobb megosztottságot hozott az európai vezetők közt.
Az Európai Unió mind több tagállama dönt a határok lezárása mellett, miután egyértelművé vált, hogy az EU döntéshozói nem tudnak egyértelműen elköteleződni a bevándorlás leállítása mellett. Angela Merkel a válság során felmerülő konfliktusok ellenére kitartott amellett, hogy korlátlan számban beengedi Európába a szíriai bevándorlókat – emiatt következetesen még az észak-afrikai bevándorlók is szíriainak vallották magukat, és a tömeges bevándorlás még inkább ellenőrizhetetlenné vált. Miközben Európa vezető hatalmai elkötelezettek maradtak a bevándorlás támogatása irányába, a migrációs hullám által sújtott kelet-európai országok vezetői a bevándorlás korlátozása vagy leállítása mellett kezdtek állást foglalni, ami egyértelművé tette; Európa egységéről beszélni ma már nem lehet, az unió tagállamai a térséget érintő főbb problémák terén végletes megosztottságot mutatnak.
A bevándorlás-párti politikusok hangsúlyozták, hogy a határzárban gondolkozó vezetők nem csak a menekülteknek, de az “Európai Unió alapértékeknek” is hátat fordítanak. Eközben maguk sem humanitárius megfontolások alapján hagynák nyitva a határokat, hanem olcsó munkaerőt és a GDP-növekedés lehetőségét látják a menekültekben.
Merkel politikája a közvélemény-kutatások alapján már 2015 második felében megbukott, hiszen havonta újabb felmérések bizonyították, hogy a migránsok érkezésével arányban Angela Merkel támogatottsága is fokozatosan csökken. A kancellár számára azonban politikai katasztrófával zárult az év; mostanra több mint 650 bűnesetről tudni, amit Kölnben az újévi utcai rendezvények idején migránsok követtek el – ennek kétharmada szexuális zaklatás. A rendőrségi beszámolókból kiderült, hogy valamennyi bűncselekményt észak-afrikai és közel-keleti bevándorlók követték el. Később a szövetségi rendőrhivatal nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amelyből kiderült, hogy Németországban egyetlen év leforgása alatt mintegy 186 ezer bűncselekményt követtek el bevándorlók. Ez a szám mintegy 70 ezres növekedés az előző évi adatokhoz képest, ami arról árulkodik, hogy a migránsok korábban is nagyszámú bűncselekményt követtek el az országban, ami a migrációs hullám kiterjedésével csak fokozódott.
2015-ben mintegy 1,1 millió nem-európai bevándorló érkezett Németországba, amiért Merkel később saját pártjának is célkeresztjébe került. A CDU 40 politikusa írt alá egy petíciót, amiben felhvást intéznek Németország határainak lezárására. A dokumentum kijelenti, hogy a határ zárva kell legyen minden olyan menekült előtt, aki biztonságos harmadik országból érkezik Németországba: vagyis a gazdasági bevándorlók előtt, akik már nem közvetlen életveszélyből menekülnek, hanem Törökországban, Görögországban vagy a Balkánon nincsenek megelégedve a megélhetési lehetőségekkel, emiatt Európa határainak elérése után továbbutaznak a gazdagabb országokba. A Financial Times jelentése szerint Merkel pártja január 26-án szavazna a javaslatról. Pénteken azonban az RTL arról számolt be, hogy leállították az aláírásgyűjtést, mert a pártképviselőinek több mint fele a március 13-án tartandó helyi választásokig még kitart a kancellár mellett. A kezdeményezés azonban rámutat arra, hogy nem csak Európai Unió egésze megosztott, de a migrációs válság felszámolhatatlan belpolitikai törésvonalat hozott létre Németországban.
Thomas de Maizere – belügyminiszter – a hét folyamán bejelentette, hogy a hatóságok megkönnyítenék a migránsok kiutasítására vonatkozó jogi szabályozást, hogy ezzel lehetővé tegyék olyan bevándorlók azonnali deportálását, akik bűncselekményt követtek el. Az új szabályozás gyakorlati jelentősége azonban kérdéses: Németországban egyetlen év leforgása alatt 186 ezer bűncselekményt követtek el bevándorlók, emiatt vagy tömeges deportálás kezdődik meg, vagy az országban letelepedett külföldi bűnelkövetők továbbra sem kapnak arányos büntetést: a belügyminiszter által mondottak alapján azokat a bevándorlókat lehetne azonnal deportálni, akiket a bíróság több mint egyévi szabadságvesztésre ítélt. Ulla Jelpke, a Bundestag belügyi bizottságának tagja azonban kijelentette; a menekültügyi szabályozásban eszközölt változtatások egyre inkább nem az integráció, hanem a deportálás irányába mutatnak. Szerinte nem a bűnelkövetők deportálására van szükség, ehelyett olyan intézkedéseket kellene hozni, ami ösztönzően hat az integráció irányába.