Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója szerint a technológiai fejlődés fogja lehetővé tenni, hogy az emberek közvetlen gondolati üzenetek küldésével kommunikáljanak egymással, és ez alapjait tekintve megváltoztatja majd az online közösségi médiát.

Zuckerberg egyórás kérdezz-felelek program részeként, a Facebook jövőjével kapcsolatban feltett kérdésre azt felelte, hogy “egy napon teljes gondolatokat tudunk majd küldeni egymásnak a technológia segítségével. Csak gondolnod kell valamire, és egy barátod megtapasztalhatja ugyanazt, ha úgy akarod. Ez lesz majd az általánosan elterjedt kommunikációs technológia.”

Zuckerberg úgy gondolja, hogy a jövőben két technológia határozza meg majd a közösségi médiát. Egyik a jelenleg látványosan fejlődő virtuális valóság tovább fejlesztett változata lehet, a másik egyfajta mesterséges telepátia, aminek fejlesztésére jelenleg is kolosszális gazdasági erőforrásokat fordítanak. Az elgondolás szerint az új technológiák lehetővé teszik majd, hogy az új generáció fiataljai nem az egész nap kezükben tartott okostelefonokon keresztül, hanem az agyukba helyezett implantátum segítségével legyenek állandó összeköttetésben.

A Facebook-alapító kijelentései az általános médiavisszhang ellenére se nem eredetiek, se nem tudományos fantasztikum. Zuckerberg a nyugati elit körében évtizedek óta népszerű transzhumanista gondolkodásmód egy doktrínáját tárta a nyilvánosság elé, amiben úttörőnek nem, tehetős befektetőnek és műkedvelőnek viszont annál inkább tekinthető. A transzhumanisták hisznek egy egységes emberiségben, annak lineáris fejlődésében, elgondolásaik szerint a fejlődés záloga az elektromosság-alapú technológia és az ember összeolvadása (poszt-evolúció).

A transzhumanisták gondolkodásmódjára jellemző, hogy kiindulási alapjuk a materializmus (anyagelvűség), de abból fakadó hiányérzetükből adódóan mégis szellemi célok elérésére törekszenek, amit egy a materializmus csapdájában lévő tudománnyal kívánnak megvalósítani. Ennek egy igen visszataszító és természetellenes formája az a mesterséges telepátia, aminek fejlesztésére a globális gazdasági elit magánvagyonának egy része most összpontosul.

Bár Zuckerberg egy a gazdasági elit körében évtizedek óta domináns eszmei irányzat szellemében nyilatkozott, önmagában a nagy nyilvánosság előtt tett kijelentés egy olyan tényező, ami valószínűsíti, hogy az emberi elme megerőszakolásának még fejlettebb formájából a közeljövőben nagyon is piaci tényező lesz. Ez a szó szoros értelmében vett market-making (“piac-csinálás”), vagyis fogyasztói igény létrehozása valamire, amire már a tényleges piacképesítése előtt eladói igény van. Ahogy a rádiót és televíziót sem lehetett volna eladni egy a rádiót és televíziót még nem ismerő társadalomban, egy a felhasználó agyába ültethető technikai eszközt sem lehet eladni, ha azt előtte nem tüntetik fel elfogadható színben, sőt, a fogyasztók egy része egyelőre a létezését sem hiszi.

A Facebook-alapítója láthatóan azok közé tartozik, akik az ember végleges elgépesítését kívánatos dolognak tartják. Ugyanakkor mostanra az úgynevezett Facebook-generáció körében szemmel látható a szociális készségek visszafejlődése. Mindennapos dolog a kézhez nőt okostelefon látványa, a “virtuális barátság” felváltja a személyes kapcsolatot, és az online közösségi hálók leállása hamarabb okozna forradalmat, mint az ugrásszerűen növekvő munkanélküliség. A nyugati elit valamilyen okból kifolyólag az ember elgépesítésében látja a jövőt. Pedig már így is gépek rabjává vált az ember, és a technológia, a még több tudás illúziója nem, kizárólag a munka az, ami szabaddá tesz.