Julian Assange, a WikiLeaks alapítója felajánlotta a német országgyűlés szakbizottsága számára, hogy nyilvánosságra hozza az amerikai titkosszolgálatok által megfigyelt német célpontok listáját.

Assange a Der Spiegel magazinnak adott interjúban kijelentette, hogy birtokában van a célpontok teljes adatbázisának, és a közeljövőben nyilvánosságra hozza azt. A német parlament 2014 első felében állított fel szakbizottságot az amerikai kémtevékenység kivizsgálására. Angela Merkel kancellár azonban nem támogatta a részletes jelentés nyilvánosságra hozatalát, és nem hajlandó információkat kiadni arról más országoknak, hogy az amerikaiak mely csatornákat használták az európai célpontok megfigyelésére. Az eddig nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az amerikaiak a német külföldi hírszerzés kapacitásának felhasználásával figyeltek meg európai célpontokat, emiatt a Bundesnachrichtendienst az információk visszatartásával továbbra is az amerikai titkosszolgálatokat védi európai szövetségeseivel szemben.

Május 6-án az osztrák belügyminiszter magyarázatot követelt arra vonatkozóan, hogy a német és amerikai hírszerzés osztrák hivatalokra és vállalatokra is kiterjesztette megfigyelési programját. Ausztria jogi eljárást indított “ismeretlen tettesek” ellen az ország elleni kémtevékenység gyanújával.

Június 8-án Belgium szövetségi bírósága is hivatalból eljárást indított, mert feltételezéseik szerint a német Bundesnachrichtendienst – az amerikaiak megbízásából – Belgium ellen is kémkedett. A célpontok teljes listája egyelőre nem ismert, de a kiszivárogtatott információk szerint több mint 30 európai országban, több mint 134 internetvonalat figyeltek meg az amerikaiak. Ebből 15 Belgiumon halad át, a hatóságok emiatt indítottak hivatalból eljárást.

Június 16-án Gerhard Schindler, a Bundesnachrichtendienst vezetője teljes átszervezésre vonatkozó terveket jelentett be.

Június 25-én Assange a francia kormányt is arra kérte, hogy indítson jogi eljárást az amerikai kémtevékenység ügyében. Akkor egy francia TV-csatornának adott interjú során kijelentette, hogy az országnak elegendő, kellően megalapozott vád áll rendelkezésére ahhoz, hogy a hatóságok hivatalból is eljárást indítsanak az NSA kémtevékenysége miatt. A WikiLeaks által kiszivárogtatott információk szerint az Egyesült Államok több francia elnök után is kémkedett, és Francois Hollande magánbeszélgetéseit is megfigyelik.

Az amerikai-német kémbotrány április közepén robbant ki, amikor német sajtóorgánumok nyilvánosságra hoztak információkat arra vonatkozóan, hogy a Bundesnachrichtendienst az amerikai titkosszolgálatoknak alárendelve működik, és az amerikaiak felhasználják a német külföldi hírszerzés képességeit arra, hogy európai célpontokat – főként nagyvállalatokat és vezető politikusokat – megfigyeljenek. Az alárendelt viszonyból adódóan az Egyesült Államoknak hozzáférése volt a Deutsche Telekom rendszereihez is. A vállalat állandó adatszolgáltatást biztosított a német titkosszolgálatoknak, melyek viszont az amerikai NSA felkérésére figyelték meg az európai célpontokat.

A kelet-európai sajtó máig próbálja figyelmen kívül hagyni a történteket, mert a térségi liberális sajtóorgánumok gyakran olyan információkat – személyes dokumentumokat, hangfelvételeket – hoznak nyilvánosságra, melyekről feltételezhető, hogy nyugati titkosszolgálatok segítsége nélkül aligha juthattak hozzá. A német-amerikai kémbotrány azzal fenyegeti Washington térségi “szövetségeseit”, hogy miután Németországban kibontakozott a kémbotrány, az Európai Unió keleti országaiban is amerikai kémtevékenységre vonatkozó dokumentumok juthatnak nyilvánosságra.