Magyarország szövetségesek után kell nézzen a szankciós háború lezárásához

Az Európai Unió a jövő hét folyamán hoz döntést arról, hogy továbbra is önként feladja-e elsődleges exportpiacait, hogy ezzel “szövetségesként” segítse az amerikai vállalatok terjeszkedését. Gyöngyösi Márton azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok, hanem Magyarország nemzetgazdasági érdekeit kell szem előtt tartsa.

A politikus kijelentette; Magyarország elképesztő veszteségeket szenvedett el amiatt a gazdasági háború miatt, amiben az Európai Unió is részt vesz, ennek okán a szankcióháború fenntartása Magyarország nemzeti érdekeivel ellentétes. Gyöngyösi szerint a fennálló helyzet rövidlátás eredményeként jöhetett létre, és az Európai Unió minden egyes tagállamának mérhetetlen károkat okoz, hogy külső nyomásra részt vesznek az Oroszország elleni kereskedelmi háborúban.

A jelenleg zajló gazdasági háború az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére történik Oroszország ellen, az Európai Unió pedig Washington “szövetségeseként” vesz részt a folyamatban. Miközben az európai országok továbbra is megszavazzák az Oroszország elleni szankciókat, ezzel saját exportpiacuk lekorlátozásában vesznek részt, ami kedvező az európai terjeszkedésben érdekelt amerikai vállalatok számára. Eközben nyilvánvalóvá válik, hogy az Európai Unió tagállamai nem saját akaratukból szavazzák meg újra a szankciókat. A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap december 9-én beszámolt arról, hogy az amerikai államkincstár képviselője Európába érkezett, hogy Olaszország, Németország és az Egyesült Királyság kormánytisztviselőivel tárgyaljon, és bebiztosítsa a szankciók meghosszabbítását. Adam Szubin európai útja során arról próbálja meggyőzni az európai kormányokat, hogy távozását követően gyakoroljanak nyomást Franciaországra, és akadályozzák meg, hogy Párizs nemet mondjon a szankciók meghosszabbítására. Ez a törekvés arra vezethető vissza, hogy Franciaországban intenzív közéleti vita zajlik arról, az okozott gazdasági károk miatt meg kell akadályozzák, hogy az Európai Unió meghosszabbítsa a szankciókat.

Olivier d’Auzon, a Világbank szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió nem folytathat elég hatékony együttműködést Oroszországgal a közel-keleti terrorizmus felszámolásában, ha eközben a két fél gazdasági háborút vív egymással. Véleményét pedig a francia politikai elit tekintélyes része is osztja, aminek egyenes következménye, hogy az Adam Szubin féle lobbisták Európát járják és megpróbálnak garanciákat kikényszeríteni a szankciók fenntartására.

Gyöngyösi Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány szabadságharcos retorikája és a valós tettek közt óriási szakadék tátong. A politikus utalt arra, hogy a külügyminiszter maga is elismeri a szankciók káros hatását, a hatások kiküszöböléséhez ellenben következetesebb érdekképviseletre van szükség. „Nagyon örülünk annak, hogy a Jobbik után nemrégiben Orbán Viktor is elismerte azt, hogy a szankciós politikával Magyarország lábon lőtte magát […] Szijjártó Péter múlt heti külügyi bizottsági meghallgatásán elismerte, hogy a statisztikai adatok alapján 21 százalékkal esett vissza az idei év első 9 hónapjában, vagyis szeptemberig bezárólag, az Oroszországba irányuló magyarországi export”. Ugyanakkor, a szankciók egyértelmű ellenzése érdekütközést jelent az Egyesült Államokkal, a politikus emiatt kijelentette, hogy Magyarország szövetségeseket kell keressen a szankciós politika lezárásához. Gyöngyösi ilyen lehetséges szövetségesként Olaszországot, Szlovákiát, Csehországot említette, valamint Ciprust és Görögországot, ahol szintén katasztrófa szerű állapotokat idézett elő a kereskedelmi háború.

Az országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke felszólította a kormányt, hogy Magyarország nemzetgazdasági érdekeit vegye alapul a szankciók megítélésekor, ne az Európai Unió és az Egyesült Államok célkitűzéseit. Ha egy ország önmagában nem rendelkezik kellő erővel az amerikai nyomásgyakorlás ellensúlyozásához, szövetséges országok együttes fellépése akadályozhatja meg az európai gazdaság módszeres leépítését. A szankciók jelenlegi állás szerint január végéig vannak érvényben, megszavazásuk óta pedig az Európai Unió újonnan csatlakozott tagállamaiban egész iparágakat sodortak válságba, miközben válságba jutott a német autógyártás, és Franciaországban élelmiszeripari válság bontakozott ki.