Szerbia volt kormányfő-helyettese, Vojislav Seselj szerint igen nagy a valószínűsége annak, hogy a tagállamok pénzügyi okokból az Európai Unióból kilépés mellett döntenek, és ebben semmiféle “európai szolidaritás” nem fogja megakadályozni őket.

Seselj szerint az “európai szolidaritás” egy mese a naivak számára, és az Európai Unió nem több, mint egy országok közötti átmeneti érdekegyezés, ami évtizedekkel ezelőtt állt fenn. Ma ez az érdekegyezés azonban már nem létezik, az unió alapvető szerkezeti gondokkal küzd és olyan megoldandó problémákkal kell szembenézzen, melyek esetében a tagállamok közt lehetetlen érdekegyezést kialakítani.

“Ahhoz hasonló forgatókönyvre számíthatunk, hogy a tagállamok pénzügyi problémák miatt egyesével kilépnek. Görögország az első próba.”

Seselj elmondása szerint az európai országokat ma már semmi nem tartja össze, és ha elegendő okuk van rá, gazdasági szempontokat szem előtt tartva kiléphetnek az unióból. A volt kormányfő-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az Európai Unió tagállamainak lenne egy közös ideológiája, az ma a jobboldali értékek és a milliárdosok üzleti érdekeinek sajátos fúzióját tükrözné, miközben bármiféle tolerancia és szolidaritás – amit ma Brüsszel hirdet – elviekben sem jelenne meg egy olyan ideológiában, ami az európai országokat ma összetarthatja.

A szerb politikus szerint a társadalmi igazságosságot ma mint egyszerű marketingfogást alkalmazzák, ami megteremti a szabadság illúzióját, de ezen felül semmilyen gyakorlati vonatkozása nincsen. Az egyenlőség egy illúzió, amit az uralkodó elit évtizedekkel ezelőtt arra használt fel, hogy saját hatalmát bebetonozza, de mára az emberek már nem hisznek ebben a mesében, így összetartó ereje sincsen. Ugyanakkor a jobboldaliság egyenlőtlenség-elve sajátos fúzióra lelhet a helyi elitek célkitűzéseivel; az emberek hajlamosak lennének elfogadni a helyi elit egy részének a hatalom megtartására való törekvését, ha az legalább elviekben a tradicionális európai értékek képviseletével társulna. Seselj szerint csak idő kérdése, hogy ezt melyik országban mikor ismerik fel a helyi milliárdosok, és ennek mentén a tagállamok nem kaotikus állapotok közepette, hanem stabilitásukat megtartva fordulhatnak az Európai Unió ellen.