Minszkben tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ahol a belorusz külügyminiszterrel és miniszterelnökkel megállapodás született a két ország közti együttműködés bővítéséről. Szijjártó szerint politikai és gazdasági téren is fokozni kell az együttműködést, és a KM határozottan támogatja az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közti tárgyalások megkezdését.
Az Eurázsiai Gazdasági Unió alapító tagállamai Oroszország, Kazahsztán és Belorusszia. Örményország később kapcsolódott be a tárgyalásokba ugyan, de az új szövetség indulásának első napjától teljes jogú tagállam, Kirgizisztán pedig még idén teljes jogút tagállammá válhat. Az Eurázsiai Gazdasági Unió azonban csak a gazdasági alap, melyre a későbbi Eurázsiai Unió épül. Az EAU felépülését az Európai Unió külpolitikájának radikális átalakulása fogja megelőzni, melynek során az ún. “euroszkeptikus” pártok hatalomra jutása elősegíti az amerikai befolyás kiszorítását Európából. Ez a változás alig két parlamenti ciklus alatt fog látványos méreteket ölteni, és az Európai Unió amerikai szatellit-országként működését végleg felszámolja majd. Ehelyett egy többpólusú rendszer épül fel, melyben a Berlin-Ankara-Moszkva háromszög fogja meghatározni a térségi politikát.
Szijjártó utalást tett arra, hogy a két unió közti tárgyalásokban Minszknek fontos szerepe lehet. A visszafogott nyilatkozat azonban nem véletlen; Belorusszia az Eurázsiai Gazdasági Unió integrációs központja, a két unió egyesítéséről viszont Európában még nem lehet nyíltan beszélni. Ennek ellenére az európai pártok egy része már tisztában van a kialakult helyzettel; többek közt a Jobbik pártvezetése is az új politikai környezetben igazodással számol. Ez a nyilvánosság számára akkor vált láthatóvá, amikor Vona Gábor először nyilatkozott annak kapcsán, hogy a magyar külpolitikának a jövőben egy német-török-orosz hatalmi háromszög közt kell egyensúlyoznia.
Szijjártó Péter elmondása szerint Andrej Kobjakov miniszterelnökkel és Vladzimir Makej külügyminiszterrel egy ötpontos akciótervben állapodtak meg a minszki találkozón. Ennek részként létrejön egy a két ország vállalatainak közös finanszírozását végző hitelkeret, valamint fokozott együttműködésről született megállapodás az élelmiszerpiac, gyógyszeripar, híradástechnika és építőipar terén.
A Belorussziával zajló tárgyalások egyre növekvő intenzitása nem véletlen: Szergej Nariskin, az orosz Állami Duma elnöke szerint elérkezett az idő arra, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió egyesítéséről. Ennek részeként a térségi országok – köztük Magyarország – fokozott gazdasági kapcsolatokat alakítanak ki az Eurázsiai Gazdasági Unió integrációs központjával. Orosz szakértők számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a kelet-európai országok (kiterjedtebben értelmezve; a két unió közti határterületekre) egyidőben válhatnának a két szabadkereskedelmi övezet tagjává még azt megelőzően, hogy egy Lisszabontól Vlagyivosztokig kiterjedő egységes eurázsiai szabadkereskedelmi övezet jönne létre. Mindez lehetővé tenné, hogy az Európai Unió keleti periféria-országaiban a kormányok – állami központosítás mellett – a két gazdasági térség összenyitásának előnyeit kihasználva, jelentős mértékben növeljék az állami bevételeket, ami lehetővé tenné a tömeges munkahelyteremtést és számos társadalmi probléma megoldását.
A két szabadkereskedelmi zóna egyesítésének következménye egy egységes eurázsiai gazdasági térség, amit a későbbiekben politikai unió létrehozása követne. Ez egy merőben más politikai közeg lesz, amiben irányadóvá válnak az Oroszország által az utóbbi években hozott törvények. Tekintve, hogy az Európai Unióban “euroszkeptikus” és nemzeti radikális pártok jutnak kormányra a közeljövőben, ez semmi jót nem jelent a liberális újságírók számára, akik egyetlen átlagos publicisztikájuk alapján is sokévi börtönbüntetést kapnának, miután Magyarország új kormánya az új politikai közegben elkezd a keleti országokéhoz hasonló rendpárti törvénykezést folytatni. Az Eurázsiai Unióban a vallásgyalázó megnyilvánulások, a homoszexuális propaganda, általánosságban a negatív társadalmi devianciák reklámozását a törvény bünteti, emiatt radikális atlantista és liberális körökben egyelőre tabunak számít a két unió egyesítése. Az elhallgatás azonban ebben az esetben nem segít; ez egy olyan történéssorozat, amiről az Eurázsiai Unió jövőbéli erőközpontjai közt már döntés született. Magyarország jelenlegi külügyminisztériuma semmi egyebet nem tesz, minthogy katalizátorként közreműködik az eurázsiai erőpólusok által meghatározott folyamatban. Aki a társadalombomlasztó erőket propagálja, keresztényellenes vallásgyalázást folytat, vagy épp a bűnözőket védi az áldozatokkal szemben, az jobban teszi, ha még most kiutazik a tengeren túlra, a “szabadság földjére”, ahol tolerálják az ilyesmit.