Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén újra hitet tett az amerikai mintára kialakított Európai Egyesült Államok felépítése mellett azzal, hogy a közös Európai Ügyészség létrehozása mellett szólalt fel. A radikális atlantista párt képviselője szerint “nagy szükség van az Európai Ügyészségre többek között azért, mert számos európai közösségbeli tagországban súlyos problémát jelent az uniós és a közösségi pénzeknek elherdálása”, az ugyanis “aláássa az állampolgároknak, a választóknak az európai közösségbe vetett bizalmát.”

A Demokratikus Koalíció stratégiája, hogy a magyar belpolitikai problémákra minden esetben olyan választ fogalmaznak meg, ami külső erők bevonásával jár. A radikális atlantista párt célja ezzel, hogy tovább mélyítse az európai integrációt. Még ha nem is érik el céljukat, ezzel a koncepcióval szándékosan fokozzák a választók ingerküszöbét. Az emberek hajlamosabbak a belpolitikai kérdéseket idegen országok hivatalainak bevonásával rendezni, ha állandó jelleggel megjelenik előttük ez a lehetőség mint valós alternatíva. Mivel a DK minden lényeges belpolitikai probléma esetén felveti az idegen erők bevonásával rendezést, ezzel azt az illúziót keltik, hogy a külső erőknek alárendelődés egy értelmes alternatíva.

A radikális atlantisták tevékenysége azonban mindig hagy némi kivetni valót maga után. Az uniós pénzek leosztása körül kialakuló korrupció, a pénzek elherdálása ugyanis az Európai Unió bővítésének kulcseleme. Az Európai Unió az újonnan csatlakozó tagállamokban azzal szerez belpolitikai támaszt a további integrációhoz, hogy hallgatólagosan támogatja az uniós források szétlopását. A szabadjára engedett korrupció ugyanis megvásárolja egyes politikai pártok hűségét Brüsszel irányába. A csendes lopás lehetősége lehetővé teszi, hogy az EU-párti politika mindig is jelen legyen az adott országban. Az uniós források szétlopása minden egyes új EU-tagállamban probléma, a fentiek okán.

Brüsszel mindeddig szemet hunyt az uniós források elsikkasztása felett. Leegyszerűsítve a dolgot; ezek a pénzek arra vannak, hogy a tagállamban mindig legyen EU-párti politikus. Ha nem lenne szabadon lopható pénz, semelyik párt nem lenne érdekelt az EU-tagság fenntartásában, mert az EU-tagság közvetlen előnyökkel nem jár a tagállamok számára. Ebből egyértelműen következik, hogy a radikális atlantistáknak sem magával a korrupcióval és az uniós források elsikkasztásával mint jelenséggel van problémájuk. A gyakorlatban azt kifogásolják, hogy az uniós forrásokat most éppen olyan pártok tudják elsikkasztani, melyek nem minden esetben követik Brüsszel utasításait, vagyis a nekik megengedett lopás kidobott pénz.

A Demokratikus Koalíciónak a gyakorlatban azzal van problémája, hogy nem ők állnak a pénzcsapnál. Mivel Brüsszel is egy olyan pártot akar látni a pénzcsap végén, aki lopási lehetőségért cserébe megteszi, amit tenni kell, megszületett az Európai Ügyészség ideája. A új európai intézmény lényege az lenne, hogy Brüsszel jogi úton fel tudjon lépni azokkal a pártokkal szemben, akik a számukra hallgatólagosan engedélyezett sikkasztás ellenére nem hajtják végre Brüsszel politikai és gazdasági utasításait az adott tagállamban. Ha olyan párt sikkaszt, ami kiszolgálja Brüsszel érdekeit – az nem korrupció. Ha olyan párt sikkaszt, ami fél lábbal függetlenítené magát – az korrupció. Ez lenne az Európai Ügyészség a gyakorlatban, a radikális atlantisták pedig helyezkednek, mert ők nem látnak kivetnivalót abban, hogy Brüsszel utasításai szerint járjanak el Magyarországon. Kész szerencse, hogy a választók által nekik adott alig néhány százalék erre nem hatalmazza fel őket.