Lengyelország kormánypártjának vezetője, Jaroslaw Kaczynski egy rádióinterjú során azt mondta, itt az ideje, hogy Németország jóvátételt fizessen a második világháborúban folytatott pusztításért. Ez a kérdés mindinkább előtérbe kerül, miközben Berlin a jogállamiság leépítésével vádolja a lengyel kormánypártot, és kilátásba helyezte az uniós források megvonását.
Bár a német kormány rendszerint azt állítja, a Lengyelországnak fizetendő világháborús jóvátétel kérdése formálisan és politikailag rendezve lett, Varsó az utóbbi hónapok során ismétlődő jelleggel emlékeztette a német vezetőket arra, hogy koránt sincs rendezve ez a kérdés, és idővel fizetni fognak.
Jaroslaw Kaczynski a rádióinterjú során azt mondta, a lengyelek elsőként szálltak szembe Hitler keleti expanziós törekvéseivel, és az ellenállást egészen a világháború végéig életben tartották, miközben a németeket 100%-os felelősség terheli az okozott pusztításért.
“Ez egy lengyel-német kérdés, ami alatt azt értem, hogy Németország szállta meg Lengyelországot, emberek millióit meggyilkolva, anyagi javak tömkelegét megsemmisítve, és ezért kompenzálni kell minket” – mondta Kaczynski, miután több hetet töltött kórházban, és a nyugati sajtó elkezdett különféle spekulációkat terjeszteni az egészségi állapotával kapcsolatban.
A lengyel kormánypárt tagjai az utóbbi évek során – különösen az igazságügyi reformot érő uniós és német kritikák felhangosodása óta – több alkalommal állították, hogy Varsónak joga van jóvátételt követelni – nem csak Berlintől, de Moszkvától is, az 1921-es rigai szerződés alapján. 2017-ben Beata Szydlo volt miniszterelnök szintén kijelentette, hogy Németország jóvátételt kell fizessen a világháborús pusztításért.
A német kormány korábbi válasza szerint politikai és jogi értelemben is lezártnak tekintik a kérdést, mert Lengyelország korábban már lemondott a további kártérítés követelésének jogáról. A lengyel kormány azonban arra az állításra alapozza követeléseit, hogy Lengyelország szovjet gyarmatként mondott le erről a jogáról, a független Lengyelország azonban soha nem hozott döntést a világháborús jóvátételről lemondásról.