Belesétál végső csapdájába a liberalizmus

Liberális pártok és külföldről finanszírozott civil szervezetek tüntetése Budapesten.

Lezajlott egy országgyűlési választás, melyen évtizedes távlatokban tekintve is kiemelkedően magas volt a részvételi arány. Ha történtek is kisebb szabálytalanságok, a kormány demokratikus legitimitása megkérdőjelezhetlen. Amelyik ideológia most utcára küldi híveit, a demokrácia ellenségévé válik; ezért akarják a hazafiakat utcára küldeni – saját maguk helyett – a liberálisok.

Ez a demokratikus legitimitás elsődleges viszonyítási pont, mert a fejlett világban demokráciák működnek, tehát ideális esetben nem az az erő jut kormányra, amelyik hatékonyabban tud macskaköveket hajítani és rendőrökkel verekedni, még ha nagy tömegben elvegyülve is teszik mindezt.

Miközben folyamatban van az új kormány megalakulása, a Magyarországon jelen lévő szellemi irányzatok meghatározó alakjai döntést hoznak a túlélésről vagy halálról. A vas megmunkálói létrehozták és jó feszesre vonták ezt a kerítést, ami el fogja dönteni, melyik ideológia kell megsemmisüljön, és milyen értékek lehetnek részei az új Magyarországnak.

A kerítésnek két oldala van: támogatja-e egy eszmei irányzat a társadalmi többség akaratát és a demokratikus legitimitást, az ország szuverenitását, avagy nem támogatja.

A nemzeti radikalizmus és a hagyományos értelemben vett szélsőjobboldal meghatározó alakjai látszólag döntést hoztak arról, hogy a jobboldali értékek részei kell maradjanak az elkövetkező évtizedek Magyarországának. Ebben a pillanatban a demokratikus legitimitást támogatják, hogy átmentsék az általuk vallott értékeket a következő évtizedekbe. Ugyanakkor, akik a demokratikus renddel szemben, utcai erőszakkal akarnak kormányra jutni egy ilyen részvételi arányú országgyűlési választás után, közszemlére tett bűnözővé válnak, és magukkal rántják a történelem szemétdombjára mindazt, amit képviselnek.

Ez a kerítés két oldala.

A “felvilágosultság”, a liberalizmus, a “haladó gondolat” és hasonlók képviselői épp döntéseket hoznak arról, hogy elkezdik megvalósítani mindazt a primitív barbarizmust, ami az általuk képviselt ideológiát valójából jellemzi. Macskaköveket akarnak hajítani, rendőrökkel akarnak verekedni, utcai harcot akarnak és lángokat. Általánosságban véve instabilitást akarnak. Nem támogatják a demokratikus rendet, inkább erőszakos bűnözőként magukkal rántanának a történelem szemétdombjára minden értéket. Hibát követnek el, és nem szabad ebben megzavarni őket – de részt venni sem szabad abban, amit művelnek.

A most következő tüntetésullámokkal, az utcai erőszakkal – a demokráciával szemben a legprimitívebb állati viselkedés bemutatásával – a liberalizmus végleg kiírja magát a XXI. század ideológiái közül. Normális ember nem akar olyan világban élni, ahol a többség szavazás által kinyilvánított akaratával szemben, erőszakos személyek bármelyik nap hatalomra juthatnak. A stabilitásnak ez a foka az afrikai országokat jellemzi, ezt a primitív afrikai politikai kultúrát akarják most meghonosítani Magyarországon a Soros-aktivisták. Akik szerint nem négy évük van hiteles arcokkal előállni és a választók bizalmát elnyerni, hanem egy elveszített választás után kell kimenni az utcára és tombolni mint egy állat – a liberálisok -, azok épp ezekben a percekben válnak potenciális politikusból bűnözővé. Ők lélekben mindannyian afrikaiak, csak nincsenek ezzel tisztában.

Sokat fordult a világ a rendszerváltás óta. A rendszerváltás után a liberálisok óriási médiafölénnyel elhitették velünk, hogy ők képviselik a demokratikus rendet, és a nemzeti radikalizmus, a hagyományos értékeket kévpiselő jobboldali ifjúság egy rendszerellenes erő, vagy maga a terrorizmus melegágya. Ma már ők állnak az államiság oldalán, képviselik a stabilitást, szemben a felforgatásra törekvő – államellenes – liberális aktivistákkal. A liberalizmus a rendszer ellenségévé vált, és ez a jobboldali gondolkodók józan belátásának köszönhető.

Készülődik a nagy kormányellenes tüntetés, de közvetlen a választások után olyan ez a helyzet, mint egy nagy iratmegsemmisítő – ami a demokratikus legitimitással szemben most utcára vonul, az a rendszer ellenségévé válik, és az állam ellenségévé teszi az ideológiát, amit képvisel. Nem véletlen, hogy a balliberális gondolkodók pont egy jobboldali pártot próbáltak befolyás alá vonni és bevonni az államellenes felforgatásba: magukkal akarnak rántani minden értéket. Azt akarják, hogy hazafiakat mutogassanak terroristaként a médiában – ahogy ezt ők tették hosszú éveken át -, és ne a Soros-pribékeket. Ha a radikális jobboldalt nem tudják bevonni az államellenes felforgatásba, a liberalizmus napjai meg vannak számlálva: minél több erőszakos bűncselekményt követnek el a tüntetéseiken, annál inkább ország-világ számára egyértelművé válik, hogy a liberalizmus egy agresszív ideológia, ami a XX. századból maradt ránk.