Szerda reggel megszavazta Angela Merkel kancellári jelölését a német parlament, így a bukott politikus negyedszerre is letette kancellári esküjét. Az ellene tüntetőket migránsokból szerveződő extrémista szervezetek félemlítik meg.
Megszavazta a német parlament Angela Merkel kancellári jelölését. A választás során sok millió szavazattal csökkent pártjának támogatottsága, de Merkel mégis történelmi rekordot dönt, mától kezdődően negyedik alkalommal tölt be kancellári posztot – derült ki a CNN beszámolójából. A lap szerint ráadásul ez volt a leghosszabb időszak Németországban egy szövetségi választás és a kancellár megválasztása közt.
“A parlamentben tartott szavazás hat hónapja húzódó politikai válságot követően történt meg, a két nagy fővonalú pártot választók milliói hagyták el, akik inkább más bal- és jobboldali pártokhoz fordultak. 171 nappal ez volt a leghosszabb időszak a modern Németország történetében egy szövetségi választás és a kancellár megválasztása közt” – írták.
A szavazás ráadásul hajszálon múlott, mert a Bundestag 709 tagjából mindössze 364-en szavaztak Merkelre – ez 9 szavazattal több a szükséges 50%-nál. A korábbi kormánypártok soraiból 35 fő már nem szavazott a kancellárra.
Egyelőre azonban úgy tűnik, a németeknek sem kell a kancellár. A folyamatban lévő Merkel-ellenes tüntetéseknek messzemenő következményei lehetnek.
Németországban hetek óta zajlanak az Angela Merkel elleni tüntetések, melyek elsősorban a kancellár migrációs politikáját, a multikulturalizmust és a határellenőrzés hiányát kritizálják.
Kiderült; bár a kancellár támogatottsága saját pártja és a választók körében is csökken, az ő személye elleni tüntetéseken nagyon sokszor alig több mint néhány száz fő vesz részt. A Merkel-ellenes tüntetések rendszerint sokszoros létszámú ellentüntetések mellett zajlanak, melyeket antifasiszta szervezetek, és etnikai alapon szerveződő migráns-csoportok tartanak. Az esetek többségében az ellentüntetők részéről történik valamilyen atrocitás, így a Merkel-ellenes tüntetések résztvevői soha nem lehetnek biztosak abban, hogy testi épségük garantált egy ilyen demonstráción.
Bár a nyugat-európai – és német – vezetők gyakran kritizálják az orosz és kínai politikai modellt, amiért egy-egy vezető “túl sokáig” marad a hatalomban és “elfojtják az ellenük zajló tüntetéseket”, Németországban pont ugyanez a helyzet. Angela Merkel már negyedik alkalommal kancellár. A törvény nem mondja ki, hogy egy adott személyt nem lehet kettőnél több alkalommal kancellárrá választani. Így Merkel akár élete végéig vezető maradhat, miközben az ellene tüntetők egyre inkább attól kell tartsanak, hogy a békés demonstrációt erőszakos cselekményekkel megzavarják-e az antifasiszta migránsok.