Ezúttal nem földgázon, hanem olajkincsen veszett össze két NATO-tagállam – derült ki az Index.hu beszámolójából. A liberális hírportál régóta próbálja aláásni a NATO-tagállamok közti bizalmi viszonyt.
NATO-tagállamok közti konfliktusokról, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének belső megosztottságáról ír az Index.hu. A liberális hírportál szerint Albánia és Görögország vezetői mélytengeri olajkincsen vesztek össze; a két tagállam közt régóta megoldatlan területi vita van, melyet a közös katonai szövetséghez tartozás sem tudott rendezni.
“Van a két országnak egy nagyon komoly területi-gazdasági vitája is. A tét egy 225 négyzetkilométernyi tengerszakasz, amely az albán idegenforgalom ékköve, vagyis Saranda és a görög Korfu szigete közelében helyezkedik el. A tengeri kérdésnek elsősorban az olaj miatt van nagy tétje” – írták.
A lap szerint a nyugati cégekkel szerződés előnytelen volt az ország számára, mert a külföldiek elhordják a profitot, Albánia pedig nem részesedik az olajbevételekből.
Az “ország egyelőre nem sokat profitál a kitermelésből, mert egy olyan szerződéstípust kötött a külföldi cégekkel, amely szerint a nagy nyugati vállalatok a fúrás után eleinte maguknak termelhetik vissza a költségeiket. Ameddig ez nem történik meg, addig Albánia csak elenyésző, 1-2 százalékos mértékig részesedik az olajbevételekből” – áll a beszámolóban.
A lap hozzátette; akkora bevételi forrásról van szó, amiért már megéri vállalni a konfrontációt egy másik tagállammal.
A liberális lap emellett azt írja, hogy egyik NATO-tagállam akadályozza a másik NATO-tagállamot az uniós csatlakozásban, és az EU-csatlakozás támogatásáért cserébe területi követelései vannak.
“Az akadékoskodó, vagy durvábban megfogalmazva a vétójogával egyfajta zsarolást végrehajtó görögök mentalitását az unió hivatalos jelentései is rendre milyen elítélően emlegetik” – írták.
Nem ez az első alkalom, hogy a liberális lap negatív színben tünteti fel a választók számára a NATO-tagságot. Az idegen országok nagykövetségeivel is rendszeresen konzultáló újságírók éveken át folytattak egy álhírkampányt, melynek során a NATO és Magyarország közt bizalmatlanság szítására alkalmas információkkal bombázták a közéletet – többek között azt állították, hogy a magyar kormány a NATO szervezetéből bizalmas információkat szivárogtat ki Oroszországnak. Később a Politico magazin beszámolójából kiderült, hogy az álhírkampány hatására a NATO és Magyarország közti bizalmi viszony mélypontra jutott.