Szakértők szerint a “Stop Soros” törvények elfogadása nem csak a bevándorlásról szól, hanem elsősorban arról, hogy magyar hatóságok dönthetnek-e magyar belügyekben, vagy külföldi hivatalok.
A magyarországi ellenzéki pártok nem voltak képesek kikezdeni Obán Viktor hatalmát, ezért alakulhatott ki az a helyzet, hogy a kormány elsősorban a külföldi fenyegetések elleni harcra helyezi a hangsúlyt – mondta egy a Szputnyik Rádiónak nyilatkozó politológus. Boros Bánk Levente szerint a hazai téren viszonylag stabil politikai helyzetnek köszönhető, hogy a magyar kormány mozgástere európai léptékben megnőtt, az Orbán-kormány elkezdte térségi szinten alakítani az Európai Unió politikáját.
“A magyar ellenzék és az ellenzéki pártok nem képesek kihívás elé állítani a miniszterelnököt és pártját, mert nem tudnak semmilyen lényegi politikai elgondolást felmutatni a magyar népnek. Következésképp, ami kihívást jelenthet, az a külső nyomásgyakorlás, akár a francia, akár a német vagy más európai vezetők részéről” – mondta.
A politológus szerint a politikai stabilitásnak köszönhetően lehetővé vált, hogy a kormány nagyobb hangsúlyt fektessen a külföldi nyomásgyakorlás elleni harcra; azáltal, hogy Magyarországot nem bénítja az egyenlő politikai erők állandó belharca, valós politikai lehetőséggé vált az ország szuverenitásának vissaszerzése. Ennek része lenne a “Stop Soros” törvénycsomag is, ami letisztázná, hogy magyar hatóságok, vagy idegen hivatalok dönthetnek-e arról, ki léphet Magyarország területére.
A szakértő szerint a politikai stabilitás kialakulása miatt a külföldi nyomásgyakorlás is fokozódhat; a választások után gomba módra szaporodni kezdenek majd a külföldről pénzelt NGO-k, emiatt fontos a működésüket szigorúbb keretek közé szorító törvény elfogadása. A törvény elfogadása szintén rákényszeríheti a külföldről pénzelt NGO-kat arra, hogy nyíltan politikai tevékenységet kezdjenek folytatni.
“Azzal számolhatunk, hogy a törvény elfogadásának hatására egyre több NGO fog belépni a politikába Magyarországon, főként a migrációval és az ország nemzetközi megítélésével kapcsolatban. Ennek okán még fontosabbá válik a kormány migrációellenes alapállásának megerősítése, és annak meghatározása, ki gyakorolhat hatást a magyar belügyekre, legyen szó akár belföldön, akár külföldön működő NGO-król” – mondta.
A Szputnyik Rádió azon kérdésére, hogy miért Magyarország volt az első, aki határozottan fellépett a Soros-hálózat ellen, a plitológus a következő választ adta; annak okán, hogy G. Soros maga is magyar származású, a térségben különösen sok pénz fordít a hálózatépítésre. Magyarországon azonban a migrációt támogató pártok nem tudják elnyerni az emberek támogatását, ezért Soros elkezdte a pártoknál jóval nagyobb arányban támogatni az úgynevezett civil szervezeteket.
Boros Bánk Levente szerint ugyanakkor a kormány kezében a legerősebb fegyver éppen az, hogy tájékoztatja a embereket a fokozott fenyegetésről; egy ország kormánya akkor tudja visszaszerezni a nemzetállam szuverenitását, ha ehhez a többségi lakosság támogatását sikerül elnyernie.