Sigmar Gabriel német külügyminiszter a Müncheni Biztonsági Konferencia idején tartott beszéde során kijelentette; az Oroszország elleni szankciók hátrányosan érintik Európát, emiatt az ukrán válság rendezése során fokozatosan el kell törölni azokat.

A nemzetközi rendezvényen, melyen több mint 500 magas rangú politikus, katonai vezető és szakértő vett részt, a német külügyminiszter “ellentmondásosnak” nevezte az Oroszország elleni szankciókat, mert azok a kezdeti várakozások ellenére más országok számára is hátrányosnak bizonyultak.

A miniszter elmondása szerint a szankciókat fokozatosan el kell majd törölni, ahogy a vezető hatalmak megállapodásra jutnak az ENSZ békefenntartók kelet-Ukrajnába küldése kapcsán – áll a Der Standard német lap beszámolójában. Sigmar Gabriel ugyanakkor hangsúlyozta, az ukrán válság megoldásáról rendelkező minszki egyezmény feltételeit is maradéktalanul be kell tartani, enélkül egyelőre “nem reális” alternatíva a szankciók visszavonása.

A német külügyminiszter korábban már számos alkalommal kijelentette, hogy az Európai Unió be kellene szüntesse a gazdasági nyomásgyakorlást Oroszországgal szemben, és ehelyett inkább a békés együttműködésre kellene törekedjen – az ukrán válság megoldásának pedig rendszerint az ENSZ békefenntartók jelenlétét nevezte meg mint megoldást.

Szeptemberben Vlagyimir Putyin orosz államfő is kifejezte támogatását az ENSZ békefenntartó misszióval kapcsolatban, annak érdekében, hogy ezáltal biztonságosabbá váljon az EBESZ megfigyelőinek jelenléte a konfliktusövezetben.

A békefenntartó misszió kapcsán a felek álláspontja annyiban tér el, hogy Moszkva szerint az ENSZ-misszió a frontvonalon kell működjön, a nyugati országok pedig ezáltal akarnák ellenőrzés alá vonni az ukrán-orosz határvonalat.

Az Európai Unió azt követően hozott szankciókat Oroszország ellen, hogy nyugatról pénzelt civil szervezetek és szélsőjobboldali csoportok megdöntötték az ukrán kormányt, amely nem akart társulási egyezményt aláírni az Európai Unióval. A kijevi kormány bukása után Ukrajna orosz többségi lakosságú megyéi népszavazásokat tartottak az Ukrajnától elszakadásról – az EU részéről az első szankciókat a Krím Oroszországgal újraegyesülése váltotta ki.

Az Oroszországgal szemben hozott szankciók elsősorban az ország pénzügyi, energetikai és védelmi szektorát célozzák. Az uniós szankciókra válaszként Oroszország élelmiszeripari behozatali tilalmat vetett ki azokra az országokra, melyek az EU szankcióit támogatták.