Nyilvánosságra jutottak a G. Soros nevéhez köthető álcivil szervezetek 1%-os adófelajánlásaival kapcsolatos adatok. Kiderült: az általuk képviselt szélsőséges nézeteknek semmilyen társadalmi támogatottsága nincs Magyarországon.

Azért kapnak százmilliós támogatásokat külföldről a “nyílt társadalmat” és az emberi jogi fundamentalizmust hirdető álcivil szervezetek, mert Magyarországon gyakorlatilag senki nem támogatja őket – derült ki az Origo.hu összesítéséből. Soros civil-szervezet hálózatának alig ötszáz ember ad támogatást Magyarországon, külföldi pénzinfúzió nélkül a szervezet működéséhez szükséges adminisztratív költségeket sem tudnák fedezni.

“A Soros-birodalom egyik hazai zászlóshajójának 516 magyar ajánlotta fel adójának egy százalékát. A Figyelő ennek apropóján fésülte át a NAV legfrissebb, 2017-es adatsorát, amely nem vet túl jó fényt a médiamegjelenésekben dúskáló, és így a magyar közbeszédben jelentős teret kapó hazai Soros-hálózatra” – írták. A lap összegzése szerint a Helsinki Bizottság mindössze hárommillió forintot kapott magyar állampolgároktól. Összehasonlításként: a szervezet teljes költségvetése százmilliókra rúg, és szinte kizárólag a magyar kormányt megrendszabályozni akaró külföldi erőktől kapnak támogatást.

A lap összesítése szerint ugyanez a helyzet a Soros-hálózat többi tagjával is: főként külföldről fizetik őket, és amennyi pénzt magyar adófizetőktől kapnak, abból nem tudnák fedezni működésüket. A Menedék – Migránsokat Segítő egyesületnek mindössze 52-en ajánlottak fel pénzt, az Eötvös Károly Intézetet 30 ember támogatta, a Krétakör Alapítványt 26-an támogatták, a Transparency Internationalt pedig mintegy 400-an.

Érdemes emlékezni: ezek olyan szervezetek, melyek rendszerint összeülnek és úgynevezett kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amit a liberális médiatúlsúly utána úgy mutat be, mintha az egész magyar társadalom nevében nyilatkozó szervezetek tanácskoztak volna. Pedig – mint a jelentésekből kiderül – egy nagy felfújt buborék az egész: alig tucatnyi támogatójuk van, amit a szintén külföldi érdekkörökhöz kötődő médiafelületek próbálnak valós társadalmi erőként felmutatni.