Svédországban a háborús bűnöket egy külön rendőrségi bizottság kezeli, ami 2014 után azzal kellett szembesüljön, hogy a bevándorlók közt egyre több háborús bűnös érkezik az országba. A Svenska Dagbladet napilap szerint kétszeresére nőtt a számuk.
Patricia Rakic Arle, a háborús bűnösökkel foglalkozó rendőrségi csoport tagja a lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy ez főként Irakból és Szíriából érkező személyeket jelent, akik részt vettek a konfliktusban, civileket gyilkoltak, és utána a bevándorlók közt Európába jönnek.
Svédországba elsősorban Szíriából, Irakból, Eritreából és Afganisztánból érkeznek menedékkérők, akiket a bevándorlásügyi hivatal vizsgál abból a szempontból, hogy kiszűrje közülük a gyilkosokat. A hivatalos adatok szerint 2014-ben 12 háborús bűnös érkezett a menekültek közt, 2017-ben azonban már 52 ilyen értesítést kapott a rendőrség.
A szakértő Svenska Dagbladet napilapnak nyilatkozva elmondta; a háborús bűnök visszanyomozása időigényes feladat – egyetlen eset felderítése akár nyolc évet is igénybe vehet. Erre példaként azt említette, hogy ha egy adott személy tömeges kivégzésekben részvételét ki akarják vizsgálni, ez legalább 6-7 utat jelent az adott országba, hogy a rendőrség lefolytathassa a szükséges nyomozati tevékenységet.
A hatóságok ennek során szembesülnek azzal, hogy bizonyos országok nem is engedik, hogy a svéd rendőrök beutazzanak és kivizsgálják a háborús bűnöket. Példaként Dél-Szudánt említette, ahol lehetetlen számukra egy ilyen utat lebonyolítani, így a szudáni menekültek tömeggyilkosságokban részvételét eleve nem tudják kivizsgálni. Ha egy országba mégis beengedik őket, ott a helyiek nem együttműködőek, és nem mernek tanúvallomást tenni, mert félnek a megtorlástól.
A fentiek okán gyakran olyan személyek érkeznek Svédországba, akikről a migrációs hivatal feltételezi, hogy részt vett valamilyen háborús bűn elkövetésében, de ezt nem tudják rábizonyítani, ezért elítélni sem tudják. 2017-ben mindössze 4 személyt sikerült elítélni, többek közt brutális kivégzések és lefejezések miatt.