Eddig egy három év alatt épült szimbolikus jelentőségű híd, a Mary McAleese Bridge kötötte össze Írországot Észak-Írországgal, de a Brexit-kampány kiötlői inkább drótkerítésben gondolkoztak. A szenvedő felek megállapodást írtak alá, miszerint mégis inkább közelíteni kell a két Írországot.
Írország lehet a győztese a folyamatban lévő, ám átmenetileg holtpontra jutott Brexit-tárgyalásoknak – írja a The Times brit napilap. Az ír kormány az Európai Unióból való kilépés kapcsán tartott népszavazás óta próbál kialkudni egy különegyezményt, mely garantálná, hogy az Egyesült Királyság a Brexit után sem vezet be határellenőrzést Írország és Észak-Írország közt. Mint kiderült: sikerült egyfajta megállapodásra jutni, és ennek eredményeként a két Írországnak – függetlenül az Európai Unióra vonatkozó esetleges későbbi egyezményektől – hozzáférése lesz a teljes brit piachoz.
“Az EU és az Egyesült Királyság megállapodott az EU-val kötött határkezelési szabályozás fenntartásáról. Ez azt jelenti, nem lesz ellenőrzés, nem lesznek ellenőrzött határátkelőhelyek vagy más infrastruktúra az ír határon. Mindez garancia a Belfast Egyezmény megvédésére, emellett védelmezi az Észak-Írországban élő emberek ahhoz fűződő jogát, hogy írek, következésképp uniós állampolgárok legyenek” – írták.
Az állampolgárság védelme mellett a brit kormány arra is ígéretet tett, hogy Észak-Írországnak továbbra is “korlátlan hozzáférése” lesz az Egyesült Királyság többi részéhez.
Írország régóta próbált elérni egy ehhez hasonló eredményt, de mindezt leginkább a Brexit-tárgyalások kapcsán kialakult nehéz helyzet tette lehetővé. A tárgyalássorozat sikertelensége, és az a fenyegetés, hogy a Brexit után határellenőrzés kezdhet működni a két Írország közt, Észak-Írország legnagyobb unionista pártját is elkezdte eltávolítani saját országától; a Demokrata Unionista Párt – ami Theresa May kormányának eddig legerősebb támogatója volt – brit kormánnyal ápolt viszonya komoly károkat szenvedett a kényszerű választás miatt.
Írország és Észak-Írország határán jelenleg semmilyen látványos jelzés vagy határátkelőhely nem emlékezteti arra az utazókat, hogy közigazgatásilag más régióba lépnek át. Mindkét terület része az európai közös piacnak, a határ teljesen nyitott, 1993 óta a termékek szabad áramlása is biztosított. A Dublin és Belfast közt húzódó főútvonalat egy rekord sebességgel épült szimbolikus híd, a Mary McAleese Boyne Valley Bridge támasztja alá, ami látványos türkiz-kék kivilágításával vaksötétben is emlékezteti az észak-íreket arra; valójából az Egyesült Királyság részeként is írek maradhatnak.
A helyzet iróniája, hogy végső soron a Brexit-tárgyalásokkal felszínre jutott fenyegetés tette egészen egyértelművé az észak-írek számára, hogy ez a kapocs az ő számukra mindennél fontosabb – de az Egyesült Királyság területi egységénél biztosan. Az uniós tagságról tartott népszavazást követően politikai elemzők arról kezdtek spekulálni, hogy a Brexit katalizátor szerepet tölt be; valójából ez a válsághelyzet volt szükséges ahhoz, hogy a két Írország újra egyesüljön, miután a britek kilépnek az Európai Unióból.