Az Egyesült Államok kétszáz millió forint támogatást adna egy magyarországi sajtóorgánum működtetésére, de eközben belföldön ugyanezt a gyakorlatot “külföldi ügynöki” tevékenységként határozza meg.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium kérésére a Russia Today kiadója külföldi ügynökként kellett regisztráljon, amiért egy idegen ország pénzén működik az Egyesült Államokban. Az amerikai hatóságok emellett azzal is vádolták a Russia Todayt, hogy mivel külföldi forrásból működik az Egyesült Államokban, beavatkozik az amerikai belpolitikába.

Az a tény, hogy ezt a tevékenységet az amerikaiak külföldi ügynöki munkának tartják, amiatt lényeges, mert az Egyesült Államok ugyanezt a gyakorlatot akarja folytatni Magyarországon.

Az amerikai külügyminisztérium weboldalán november 9-én jelent meg egy pályázati felhívás, mely szerint több száz millió forintnak megfelelő támogatást adnának olyan magyarországi sajtóorgánumnak, melyet ők arra alkalmasnak tartanak. A kritériumok közt szerepel, hogy az adott sajtóorgánum nem függhet a magyar kormánytól, és külpolitikai véleményformálást kell folytasson.

Az amerikai támogatástól függő, úgynevezett “független” újságírók a Department of State szerint hozzájárulnának a sajtószabadság javításához Magyarországon.

Ugyanakkor, nem a kétszázmilliós támogatásból fizetett médiaalkalmazottak lesznek az elsők, akiket az amerikai nagykövetség külföldi ügynökként működtet Magyarországon. Korábban a 444.hu-n megjelent egy beszámoló, mely szerint az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője nyíltan elismerte, hogy kapcsolatban áll ellenzéki újságírókkal.

“Azok az újságírók, akik ezeknél a médiumoknál dolgoznak vagy dolgoztak, úgy tájékoztattak minket, hogy […]” – mondta Kostelancik, utalva ezzel arra, hogy ellenzéki újságírók “tájékoztatták” az amerikai nagykövetséget bizonyos dolgokról, tehát jelentéseket tettek az amerikai nagykövetségnek.

A Russia Today külföldi ügynökként regisztrálása az Egyesült Államokban abból a szempontból lényeges, mert ezáltal láthatóvá válik, hogy az amerikaiak külföldi ügynökként tekintenek a külföldről finanszírozott médiafelületekre. Ismerve ezt a szemléletet, aligha lehet kételkedni azzal kapcsolatban, hogy az amerikai hatóságok miként tekintenek az általuk külföldről fizetett újságírókra: ügynökként.

Hacsak nem akarja az Egyesült Államok nyíltan elismerni, hogy Magyarországra nem egyenlő félként tekint, nem róhatja fel Magyarországnak, ha ezeket a külföldi ügynököket – és az amerikai nagykövetséget különféle dolgokról “tájékoztató” újságírókat – a magyar törvények ráköteleznék a regisztrációra.