Az Európai Bizottság egy sor újabb javaslattal állt elő, ezek egy része tovább korlátozná a tagállamok jogköreit.

Az Európai Bizottság egy sor újabb javaslattal állt elő, melyek nagyobb hatalmat összpontosítanának Brüsszel kezébe, a tagállamok rovására. A több mint kéttucatnyi kezdeményezést 2018 májusáig akarják útjára indítani, ami a hivatalos közlemény által mondottak szerint egy “még demokratikusabb Európához” vezetne.

A listán szerepel többek közt egy olyan javaslat is, ami

megfosztaná a tagállamokat vétójoguktól azokon a területeken, melyek egyhangúan elfogadott döntést követelnek.

Ezeken a területeken az uniós testület a továbbiakban minősített többséggel is határozatképessé válna, annak érdekében, hogy a döntéshozatal kijusson holtpontról. E szerint egy-egy tagállam ellenkezése többé nem tudná megakadályozni Brüsszelt bizonyos törekvések keresztülvitelében.

Az egyöntetű igen szavazatot igénylő döntések közt vannak többek közt a pénzügyi kérdések (adózás), az erőforrások elosztása, a szociális biztonság és jóléti politika harmonizációja, a családtörvény, rendőrség és igazságszolgáltatás, nemzetközi rendőrségi együttműködés, közös kül- és biztonság-, illetve védelmi politika, emellett az állampolgárság kérdése (pl. diszkriminációellenes intézkedések, európai uniós állampolgárok jogai). Az egyhangú döntéshozatal emellett szükséges az uniós tagság kapcsán hozott döntések során is; az újabb tagállamokkal folytatott csatlakozási vagy kilépési tárgyalásokkal kapcsolatban.

Azáltal, hogy az egyhangú döntéshozatal helyét átvenné a minősített többség szükségessége, Brüsszel kezében nagyobb politikai hatalom összpontosulna, a nemzeti szuverenitást máig fontosnak tartó országok (Közép-Európa) pedig hátrányosabb helyzetbe kerülnek, hiszen az újabb tagállami jogkörök megvonásakor kevesebb eszköz lenne a kezükben Brüsszel központosítási törekvésével szemben.

A Bizottság javaslatai közt szerepel emellett a Google, a Facebook és más nagy amerikai techcégek adóterheinek fokozása, emellett egy új európai monetáris alap létrehozása, melynek deklarált célja, hogy megakadályozza a görög pénzügyi válság megismétlődését. A Bizottság emellett tervezi egy “demokratikusan számonkérhető” európai gazdasági és pénzügyminiszteri poszt létrehozását.

A Bizottság szerint ezeket a törekvéseket ténylegesen 2025-ig kell megvalósítani. Ez a célkitűzés arra utalhat, hogy az Európai Unió politikáját a következő 8 évben is a központosítási törekvés fogja jellemezni.