A német kormány pénteken hivatalos közleményben elutasította a lengyel kormány arra vonatkozó követelését, hogy Németország fizessen kártérítést a második világháborúban okozott pusztítás miatt.

A német kormány pénteken elutasította a lengyel kormánypolitikusok arra vonatkozó követelését, hogy Németország több milliárd dollár kártérítést kellene fizessen a második világháborúban okozott károk miatt.

Steffen Seibert kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján egy háború utáni deklarációt idézett, melyben Lengyelország lemondott arról a jogáról, hogy további jóvátételt kérhessen. Seibert szerint Németország “teljes felelősséget vállalt a náci Németország által elkövetett bűnökért”, de ennek ellenére nincs okuk arra, hogy megkérdőjelezzék az 1953-as deklaráció érvényességét.

A világháborús jóvátétel kérdése a lengyel és német kormány migrációs válsággal kapcsolatban és szuverenitási kérdések mentén kialakult szembenállása közepette merült fel újra, amikor Lengyelországban kormánypolitikusok kijelentették; Németországnak morális kötelessége kártérítést fizetni a német háborús gépezet okozta országos károkért.

Ez a követelés számos kormánypolitikus részéről elhangzott, legutóbb Beata Szydlo lengyel miniszterelnök a RMF rádiónak nyilatkozva követelt kártérítést a németektől. Lengyelország elsősorban fizikailag mérhető károk, elpusztított falvak és városok újjáépítési költségeit akarja kifizettetni Németországgal. Mariusz Blaszczak belügyminiszter egy televíziós interjú során egybillió dollárra becsülte az okozott károkat. Witold Waszczykowski külügyminiszter szerint azonban lehet, hogy “még ennél is többet” kell fizessenek a németek.

Németország 2015-ben Görögország esetében is lesöpörte az asztalról ugyanezeket a követeléseket. A görög kormány szintén amiatt követelt jóvátételt, mert a német hadsereg Görögország 1941-44-es megszállása során több száz települést törölt el a föld színéről.

Lengyelországban a világháborús kártérítés kérdése politikai fegyverként került elő, egyrészt a migrációs válság kapcsán, másrészt, mert a német külpolitikai törekvés egyre inkább próbál rátelepedni Lengyelországra. Friss közvélemény-kutatások szerint a lengyel társadalom többsége nem támogatja a kártérítés követelését, a német befolyási törekvést viszont egyre növekvő problémának tartja.

Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezetője elsőként a párt július 1-i kongresszusán felszólalva beszélt arról; Lengyelországnak jogában áll, hogy kárpótlást kérjen a második világháborúban okozott veszteségekért, és az Európai Unióhoz csatlakozás eredményeként elszenvedett gazdasági károkért. A pártvezető kijelentése előrevetítette, hogy Lengyelország a kártérítés kérdését politikai fegyverként fogja használni az Európai Unió egyre fokozódó központosítási törekvésével szemben.