Az Európai Bíróság lesöpörte az asztalról a migráns-kvótákkal kapcsolatos tiltakozást, ami ízelítőt adott abból, hogyan működne az Európai Egyesült Államok: távoli ország érdektelen hivatalnokai döntenének magyar belügyekről, az érintettek tiltakozását pedig elutasítják.

Politikailag motivált döntést hozott a kvótaperben az Európai Bíróság, amikor elutasította Magyarország és Szlovákia kötelező migráns-elosztási kvótákkal szemben benyújtott keresetét – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1-nek nyilatkozva.

Kovács István szerint az Európai Bíróság érdemben nem cáfolta a magyar és szlovák felek által felhozott tényeket, ehelyett azokat figyelmen kívül hagyva, politikai alapon hozott ítéletet. A szakértő azt mondta, a Bíróság abban az egy esetben hozott tárgyszerű döntést, hogy kimondásra került a migránsok áthelyezéséről szóló határozat határideje; a határozat szeptember 26-án jár le, az Európai Unió eddig kellene keresztülvigye a migráns-relokációt.

A szakértő szerint az Európai Bizottságot nehéz helyzetbe hozta az ítélet, mert az mindössze azt mondta ki, hogy a 2015 szeptemberében a kvótákról hozott döntés valóban érvényes. Kikényszerítése azonban már egy újabb eljárást jelentene, amit annak ellenére kellene keresztülvigyenek, hogy a migránsok áthelyezését előíró határozat szeptember végén lejár.

A kvóták esetében azonban egyértelműen megmutatkozik a politikai akarat és a demokrácia-ellenes jelleg: Magyarország 2016. október 2-án tartott népszavazást az Európai Unió migránskvóta-rendszeréről, melynek során a választók abszolút többsége azt a választ adta, hogy nem támogatja a migránsok betelepítését. A Bizottság a kötelező elosztási kvóták programját a népszavazás, a demokratikus többség tiltakozása ellenére akarja keresztülvinni.

Az Európai Bíróság szerdai döntése ráadásul ízelítőt adott abból, hogyan működne az Európai Egyesült Államok; egy távoli nyugati országban jogot és jogszerűen kinyilvánított népakaratot figyelmen kívül hagyva magyar belügyekről döntenének olyan emberek, akik még soha nem jártak Magyarországon. A döntés következményei által közvetlenül érintettek tiltakozását pedig hagyják ugyan bíróság elé vinni, de végül úgyis lesöprik az asztalról.

Kovács szerint ráadásul a migránskvóta támogatói más szempontból is kellemetlen helyzetbe kerültek. Szeptember 26-án érvényét veszíti a határozat, és ennyi idő – két év – alatt nem sikerült megvalósítani az abban írtakat. “Döglött év” volt ez a kvóta támogatói számára, hiszen Máltán kívül egyetlen uniós tagállam sem fogadott be annyi migránst, amennyit a kvóták előírtak számára. A sikeres áthelyezés is precedens értékű lenne, de a sikertelenség szintén szimbolikus jellegű: azt jelenti, a V4 országokra nem lehet rákényszeríteni az idegen kultúrák meghonosítását.