Petro Porosenko ukrán elnök aláírta az oktatási törvény módosítását, ami korlátozza a kisebbségek anyanyelvének használatát a közép- és felsőfokú oktatásban.

A módosított oktatási törvény szerint 2018 szeptember 1-től a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek már csak az általános iskolában tanulhatnak saját anyanyelvükön. A kormány szerint ideális esetben a magyar gyermekek még az általános iskolában meg kellene tanuljanak ukránul, és középfokú oktatásban már csak ukrán nyelven részesülhetnének. A módosítást 2020-ig fogják minden évfolyamra vonatkozóan megvalósítani. A törvény cserébe viszont közel kétszeresére emeli a pedagógusok minimálbérét. Az iskolák opcionális jelleggel lehetőséget kapnak arra, hogy angolul, vagy más EU-tagállam nyelvén folytassanak oktatást, így egyelőre nyitott a lehetősége annak, hogy bizonyos iskolák a magyar nyelven tanulás lehetőségének megtartásáról döntsenek.

Az elnöki hivatal közleménye szerint “az ukrán elnök aláírta a parlament által 2017 szetember 5-én elfogadott oktatási törvényt. A törvény elfogadása lehetővé teszi az átfogó oktatási reform megvalósítását, ami javítani fogja az oktatás minőségét, és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon.”

Porosenko elmondása szerint a törvény “fokozza az ukrán nyelv szerepét az oktatásban”, amire amiatt van szükség, hogy a kisebbségi fiatalok könnyebben helyezkedjenek el az ukrán munkaerőpiacon.

A kisebbségi nyelvhasználat háttérbe szorítása Ukrajnában a diákok mintegy 10%-át érinti, megközelítőleg ilyen arányban tanulnak többek közt magyar, lengyel, román, orosz, szlovák nyelven.

Magyarország mellett Románia és Oroszország kormánya is felszólalt az új nyelvtörvény ellen. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő márciusban azt mondta, ez az erőltetett ukránosítás “állami szinten folytatott nyelvi genocídium”. Az ukrán és az EU-s munkaerőpiaci lehetőségek közti áthidalhatatlan különbség az ukrán EU-csatlakozás után ráadásul arra ösztönözheti a nemzeti kisebbségeket, hogy tömegesen vándoroljanak ki Ukrajnából.