Az Index.hu a Kaliforniai Egyetem kutatására hivatkozva azt írja, jobb a tanulmányi átlaga azoknak a diákoknak, akik más etnikumhoz tartozó személyekkel vannak kapcsolatban.

Jobb jegyeik lesznek azoknak a diákoknak, akik olyan iskolába járnak, ahol változatos az etnikai összetétel – írja az Index.hu, egy a Kaliforniai Egyetem diákjainak tanulmányi eredményeit vizsgáló kutatásra hivatkozva.

A lap szerint azoknak a diákoknak, akik legalább egy más etnikumú személlyel ebédeltek együtt, jobb lett a tanulmányi átlaguk, mint azoknak, akik csak saját etnikumukhoz tartozó személyekkel folytattak interakciót.

“A kutatók eredményei azt sugallják, hogy az iskolákban minél több lehetőséget kellene adni etnikailag változatos interakciókra az ebédidőn is túl” – írták.

A liberális lap által idézett kutatási eredmények illeszkednek ahhoz a – nyugati országokban terjesztett – fajelmélethez, miszerint a vegyes-házasságokból születő gyermekek szebbek és okosabbak, mint az azonos etnikumú szülők gyermekei.

Korábban ugyanezt a fajelméletet próbálták alátámasztani az Edinburgh Egyetemen végzett vizsgálatok is. A 2015-ös program során a világ országaiban végzett több mint 100 kutatás során rögzített egészségügyi és genetikai információkat elemezték, majd arra a következtetésre jutottak, hogy a kevert etnikumú gyermekek intelligensebbek, alapvetően jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, és nagyobb eséllyel jutnak diplomához.

A kutatások tárgya alapján ráadásul lényegi hasonlóság fedezhető fel a XX. századi fajelmélet és a napjainkban a globalizációt népszerűsítő liberálisok eszméi közt; mindkét irányzat feltételezi, hogy az egyén bizonyos tulajdonságai (pl. intelligencia) fajilag determináltak. A két irányzat közti különbség, hogy míg a XX. századi fajelmélet a rasszok keveredését ellenezte, a XXI. századi liberális fajelmélet a rasszok keveredését tartja kívánatosnak.