Nigéria kormánya hivatalosan is elismerte, hogy az országban több mint tízmillió gyermek semmilyen oktatásban nem részesül. Mivel szülőországukban nem jártak iskolába, bevándorlóként Európában is lehetetlen az integrálásuk.

Írni-olvasni nem tudó, oktatásban soha nem részesült személyek is tömegével érkeznek Németországba a kormány által engedélyezett tömeges bevándorlás részeként. A nigériai kormány hivatalosan is elismerte, hogy országukban jelenleg is tízmillió olyan gyermek van, aki nem részesül semmilyen oktatásban. A rossz életkörülmények és terrorizmus miatt az emberek tömegesen hagyják el az országot, de mivel sokuk számára az iskola és az oktatásban részesülés egy ismeretlen élethelyzet, eleve lehetetlen vállalkozás megtanítani nekik a német nyelvet, vagy bármi mást, miután megérkeznek Európába.

A BBC beszámolója szerint ráadásul sokan a “kulturális tényezőt” okolják amiatt, hogy a gyermekek nem részesülnek oktatásban; ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy náluk korábban sem volt szokás iskolába küldeni a gyereket. A nigériai oktatási minisztérium főtitkára, Adamu Hussaini elmondása szerint főként a lánygyermekek érintettek, de az utcagyerekek és a nomád csoportok gyermekei sem részesülnek semmilyen intézményes oktatásban. Az UNICEF adatai szerint az ország északi régióiban élő gyermekek 60%-a nem jár iskolába.

A BBC természetesen óva inti az olvasót attól, hogy kulturális tényezőkkel magyarázza ezt a jelenséget. Különböző szakértőkre hivatkozva azt írták: mindössze amiatt nem jár tízmillió gyermek iskolába, mert a kormány nem költ elég pénzt az oktatásra.

A kormány azonban hiába költene több pénzt az állami oktatási rendszer fejlesztésére, ha fennáll annak a veszélye, hogy az iskolába járó gyermekeket valaki egyszerűen elrabolja; világszerte ismertté vált az eset, amikor a Boko Haram nevű terrorszervezet több száz iskolás lányt rabolt el egy állami iskola ellen vizsgaidőszakban szervezett rajtaütés során. A rablások tömeges jellege miatt sok gyermeket a saját anyja tart távol az iskolától.

Az afrikai ország kulturális sajátosságai azonban európai problémává válnak, amikor ezek az emberek Európába érkeznek. Németországban közel százezer nigériai bevándorló él, és az ilyen országokból érkezők integrációja már abban a pillanatban kudarcot vall, ahogy megadják nekik a menedékjogot. A német kormány ugyanis olyan személyeknek próbál nyelvoktatást szervezni, akik már a szülőországukban sem részesültek semmilyen oktatásban; ismeretlen számukra az a koncepció, hogy rendszeresen megjelenjenek egy helyen, ahol egy másik személy valamire tanítja őket.

2016 októberében Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy a nigériai bevándorlók kezelhetetlenek Németország számára. A kancellár a nigériai elnökkel közösen tartott sajtótájékoztató során hosszasan beszélt arról, hogy Németország számára mennyire fontos az afrikai ország jóléte, emiatt támogatni fogják őket – majd kijelentette, hogy Németország minden nigériai migránst visszaküld a forrásországba. A kancellár “gazdasági tényezőkkel” indokolta, hogy a nigériai migránsok menedékkérelmének elfogadási aránya mindössze 8 százalék.

Merkel szerint Európa az afrikai országok stabilitásának helyreállításában érdekelt, hogy ezáltal csökkenjen a migrációs nyomás. Ennek érdekében egy 17 millió eurós katonai segélyre is ígéretet tett a nigériai elnöknek. A német segély hatása azonban kérdéses: a Boko Haram nevű terrorszervezet a külföldi támogatással fejlesztett oktatási rendszer egészét egy nyugati képződménynek tartja, ami “meggyalázza az iszlám értékeket”.

Németország számos más afrikai országból is fogadott bevándorlókat, többek közt Eritrea, Mali területéről is rengeteg migráns érkezett – európai szemszögből – hasonló kulturális háttérrel. A tömeges bevándorlás miatt Németország emellett “biztonságos országgá” nyilvánította Algériát, Marokkót és Tunéziát, ami szintén annak előkészülete, hogy a gazdaságilag használhatatlannak bizonyuló bevándorlókat visszaküldjék észak-afrikai táborokba.