Tagadja az Európai Bizottság, hogy magyar bírák képzésére, befolyásolására pénzt adtak egy G. Soroshoz köthető civil szervezetnek – áll a Magyar Idők napilap beszámolójában. Máig nem lehet tudni, hány bíra és ügyész állhat a Soros-hálózat befolyása alatt.

“Feloldhatatlannak tűnő ellentmondás van a Soros György hálózata által bőkezűen támogatott Magyar Helsinki Bizottság 2016-os gazdasági beszámolója és az Európai Bizottság nyilatkozata között. A liberális jogvédők Brüsszeltől tizenhét különböző címen mintegy 433 millió forintot nyertek el.” – áll a Magyar Idők beszámolójában. A lap szerint a civil szervezet azt állítja, hogy az Európai Bizottságtól kapott pénzből működtetett számos programot, többek közt magyar bírák továbbképzését is végezve. Az Európai Bizottság azonban tagadja, hogy a magyar bírák befolyásolására adtak volna pénzt.

Bár a bizottság mindent tagad, kiderült, hogy a letagadott tevékenység még a program megnevezésében is szerepel: az “Európai bírák képzése a nemzetközi védelemre szorulók számára” nevű tevékenységről aligha lehet elmondható, hogy ez nem bírák képzését jelenti.

“Azt írták: a támogatott projekteknek nem volt része a bírák képzése. Ez a helsinkis jelentés alapján mindenképpen hazugságnak tűnik, hiszen az EB által elismert hét migrációs program egyike a beszédes Alapvető jogok a gyakorlatban: Európai bírák képzése a nemzetközi védelemre szorulók számára címet viseli” – áll a lap beszámolójában, melyből így kiderült, hogy G. Soros két bizottsága közül valamelyik hazudik.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Időknek nyilatkozva egyértelműen kijelentette, hogy az Európai Bizottság Soros szolgálatába állt.

“Bizonyos nehezen kitapintható okok miatt az Európai Bizottság Soros György szolgálatába állt, a milliárdos spekuláns elképzeléseit valósítja meg.” – mondta.

A lap korábban azt írta, az Európai Bizottság több mint százmillió forintot utalt ki egy civil szervezetnek abból a célból, hogy befolyásolja Magyarországon a bíróságok működését. A beszámolóból kiderült; a Soros-hálózat anyagi befolyásolással és személyes kapcsolatépítéssel el tudja érni, hogy bizonyos személyek bírói segítséggel kiszabaduljanak a nemzetbiztonsági ellenőrzésükhöz szükséges őrizetből.

„Mintegy 118 millió forintot kapott a Helsinki Bizottság az Európai Bizottságtól a bírák befolyásolására is, például úgynevezett interaktív képzésekre [….] azért, hogy minél több migránst engedjenek majd ki bírói segítséggel a nemzetbiztonsági ellenőrzésükhöz szükséges őrizetből” – írták.

Májusban egy George Soros nézeteit terjesztő liberális napilap, a HVG arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Bírósági Hivatal egy kérdőívben arról kérdezi a bírákat, hogy tagjai-e valamilyen civil szervezetnek. A lap visszahivatkozott arra, hogy az Origo.hu-n megjelent egy oknyomozó írás, miszerint külföldről finanszírozott aktivista csoportok hálózatépítést folytatnak a harmadik hatalmi ágban, ezáltal egy külföldi ügynökhálózat a bírói hatalom feletti irányítás megszerzésére törekszik.

Később egy G. Soros által finanszírozott napilap, a 444.hu beismerte, hogy a hálózatnak tagja egy olyan – általuk meg nem nevezett – személy is, aki a bírói hatalom működéséről belső információkat tud kiadni számukra.