Magyarország, az Egyesült Királyság és a Cseh Köztársaság sem fogja támogatását adni a lengyel igazságügyi reform miatt tervezett szankciókhoz, mert az ügy veszélyes precedenst teremthet – mondta egy a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozó lengyel forrás.

Az Európai Bizottság szerdán megvitatta a Lengyelországban zajló igazságügyi reform kérdését, és az uniós vezetők arra a következtetésre jutottak, hogy az negatív hatást gyakorolhat a bíróságok működésére, ill. súlyosan sérülhet a jogállamiság Lengyelországban. A Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, melyek a lengyel EU-tagsággal járó jogok – pl. szavazati jog – felfüggesztését is magukban foglalnák. Egy lengyel EP-képviselő, Janusz Korwin-Mikke szerint az ügy veszélyes precedenst teremthet, emiatt több ország is nyíltan Lengyelország oldalára fog állni a brüsszeli nyomásgyakorlással szemben.

“Ha erre kerül a sor, Lengyelországot számos EU-tagállam fogja támogatni. A szankciók ellen fognak szavazni, mert ezek a szankciók veszélyes precedenst teremtenének, és senki nem akar ilyen precedenst. Magyarország, az Egyesült Királyság és a Cseh Köztársaság a szankciók ellen fog szavazni” – mondta.

A politikus emlékeztetett, hogy az EU tagállamai egységesen kellene szavazzanak, ha az Európai Bizottság az alapjogok sértése miatt szankciókat akar hozni egy tagállam ellen. Ez azonban valószínűtlen, mert több uniós tagállamot is érint ehhez hasonló brüsszeli nyomásgyakorlás – ezen országoknak közös érdekévé vált a szankciók ellehetetlenítése.

Korwin-Mikke egyébként élesen kritizálta a tervezett igazságügyi reformot – elmondása szerint a kormány ezzel próbálja bebiztosítani, hogy a kormánypárttal szimpatizáló emberek működtessék az igazságszolgáltatást. A lengyel parlament által elfogadott törvény lehetővé teszi a bírák menesztését – kivéve azokét, akiket az igazságügyi miniszter nevezett ki -, és alapjaiban megváltoztatja a Legfelsőbb Bíróság tagjainak kinevezését.