Lengyelországnak jogában áll, hogy kárpótlást kérjen a második világháborúban szenvedett veszteségekért, és az Európai Unióhoz csatlakozás eredményeként elszenvedett gazdasági károkért – mondta Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezetője.

Kaczynski a Jog és Igazságosság párt szombati kongresszusán elmondott beszédében azt mondta; „érdemes emlékeztetni nyugati kritikusainkat arra, hogy Lengyelország volt az első ország, ami fel kellett vegye a harcot a német nácizmussal, és 17 nappal később egy másik totalitárius rezsim, a Szovjetunió támadt rá”. A pártvezető azt mondta, Lengyelország mindezért máig semmilyen kompenzációt nem kapott, ezért morális joga, hogy a történtekért jóvátételt követeljen, és „akik másként gondolják, azok tévednek”.

A volt kormányfő beszédében a világháborús veszteségekkel egy kategóriában említette az Európai Unióhoz csatlakozást.

Azt mondta, Varsónak utóbbiért szintén jogában áll jóvátételt követelni, mert “a lengyel EU-csatlakozás a nyugat-európai országok számára volt eredmény, de Lengyelországnak gazdasági katasztrófa volt”.

Lengyelország 12 évvel az EU-csatlakozás előtt nyitotta meg piacát a nyugati cégek előtt, és Kaczynski elmondása szerint az olcsó lengyel munkaerőből kizárólag a nyugati cégek profitáltak. A politikus emellett kifejtette, hogy az európai cégek évente több tízmilliárd złoty nagyságrendben hordják ki a pénzt az országból anélkül, hogy azért bármilyen adót fizetnének. Kaczynski azonban hangsúlyozta; senki nem vádolhatja pártját Európa-ellenességgel, hiszen támogatták az EU-csatlakozást az annak kapcsán tartott népszavazás előtti kampányban.

A pártvezető beszédében emellett elmondta, hogy az Európai Unió migrációs válságához sincs köze Lengyelországnak, és nem erkölcsi kötelességük befogadni a migránsokat, mert Lengyelország a migráció forrásországainak kizsákmányolásából sem részesült, abból is csak a nyugati országok profitáltak.

„Mi nem vettünk részt azoknak az országoknak a kizsákmányolásában, ahonnan most a migránsok Európába érkeznek. Nem használtuk az országaikban az olcsó munkaerőt, és végképp nem hívtuk őket Európába. Jogunkban áll nemet mondani” – tette hozzá.

A politikus kifejtette, hogy a tömeges bevándorlás biztonsági fenyegetést jelent, és ez alatt nem csak terrorizmust kell érteni, hanem a mindennapi biztonságot, hiszen a nyugati országok példája azt mutatja, hogy ahol tömegesen megtelepednek a migránsok, ott a helyi lakosság élete pokollá válik.

Júniusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság ellen, amiért nem fogadtak be migránsokat. Az uniós nyomásgyakorlásra adott reakciókból egyértelművé vált, hogy amennyiben Brüsszel tovább erőlteti a kényszerbetelepítés ügyét, a célországok elkezdenek mérleget vonni, hogy az EU-tagsággal járó gazdasági előnyök érnek-e annyit, mint a migránsok befogadása által okozott veszteség. Amennyiben az EU-tagság gazdasági hatásait vizsgálni kezdik, könnyen kiderülhet, hogy maga az EU-csatlakozás is összességében inkább veszteséget okozott az országnak.