Szerbia megalakít egy nemzetközi jogi csoportot, melynek célja, hogy összegyűjtse a világ legjobb ügyvédeit, és pert indítson a NATO ellen, amiért 1999-ben lebombázta az országot.

A Tudósok és Művészek Szerb Királyi Akadémiájának kezdeményezésére felkeresik a legjobb német, francia, olasz, orosz, kínai, brit és török ügyvédeket, hogy előkészítsék a NATO elleni pert.

A NATO 1999 márciusában bombázta Jugoszláviát és kezdett katonai beavatkozást Koszovóban, amit előtte az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem engedélyezett, ezért a nemzetközi jog sértésével történt.

Az Orosz Ügyvédek Nemzetközi Társulatának alelnöke, Mihail Ioffe a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt mondta, még van lehetőség a NATO számon kérésére, de ezt a jogi eljárást Szerbia közvetlenül az 1999-es bombázások után kellett volna lefolytassa, amikor még mindenki számára látható a pusztítás.

„Jogi nézőpontból már akkor vádat kellett volna emeljenek, amikor a károkozás megtörtént, a légicsapások következménye mindenki számára látható volt, nem most, amikor a nyomai már nem megkérdőjelezhetetlenek. Ennek ellenére máig látszódnak nyomai az emberek egészségi állapotán, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.” – mondta. Elmondása szerint ennek okán még mindig járható út ez az eljárás, a NATO számon kérhető az ország lebombázása miatt.

Ugyanakkor számos megoldandó probléma felmerül, amivel szembesülni fognak az eljárás során. „Kérdés, hogy az Egyesült Államok számon kérhető-e ezen a téren. Más országok szintén hárítani próbálják majd a felelősséget. A legnagyobb akadály, hogy az 1999-es bombázásokat egyetlen nemzetközi hatóság sem ismerte el nemzetközi agressziónak.”

„Az ENSZ nem engedélyezte a bombázásokat, de később az ennek ellenére végrehajtott műveleteket nem ismerte el agressziónak. Úgy gondolom, ez kellő alapot adhat a diplomáciai alkuhoz, amiből Szerbia profitálhat.” – mondta.

A NATO 1999. március 24-én bombázta le Szerbiát, az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül. Az „Operation Allied Force” a katonai szövetség által valaha végrehajtott legnagyobb hadmozdulat volt, és az első alkalom, hogy a NATO az ENSZ BT felhatalmazása nélkül katonai erőt alkalmazott egy szuverén ország ellen, ami nem jelentett veszélyt a katonai szövetség tagjaira.

A hadmozdulatok során a NATO 2300 rakétát lőtt ki mintegy 1000 célpontra, és 14000 bombát dobott le – beleértve szegényített urán bombákat is, melynek köszönhetően drámaian megnőtt a rákos megbetegedések száma. A hadmozdulat során több mint kétezer civilt gyilkolt meg az amerikai vezetésű koalíció, beleértve 88 gyermeket, és több mint 200000 szerb volt kénytelen elhagyni Koszovót a bombázások következményeként.