G. Soros az utóbbi napok folyamán maffiahálózathoz hasonlította a magyar hatóságokat és a kormánypártokat, ezzel egyértelművé téve, hogy a törvényesség látszatát fenntartva akarja elmozdítani a magyar kormányt. Nem egyedüli eset: az amerikai milliárdos korábban Ukrajnában is a korrupcióellenes harc leple alatt kezdett leszámolni politikai ellenfeleivel.
Két nappal ezelőtt G. Soros egyik újságában megjelent az amerikai milliárdos egy publicisztikája, ami Magyarországot maffiaállamnak nevezte, és biztosította követőit arról, hogy bármit is tesznek, bármeddig elmehetnek, ők a törvényesség oldalán állnak, politikai ellenfeleik pedig bűnözők, akikkel úgy kell leszámolni mint egy maffiacsoporttal.
A HVG-ben megjelent írásban az állt:
„Csodálom a magyarok bátorságát, amellyel szembeszállnak Orbán maffiaállamának szemfényvesztésével és korrupciójával.”
Tehát G. Soros immár nem rébuszokban beszél, hanem konkrétan, szó szerint elhangzott a maffiaállam megnevezés, egybekötve a korrupcióellenes harc kifejezésével. Ez a hasonlat nagyon lényeges G. Soros részéről, mert ezzel egyértelművé tette, hogy milyen megközelítéssel próbálja elmozdítani a magyar kormányt: olyan stratégiai posztok megragadásával, amelyek lehetővé teszik, hogy az amerikai milliárdos hatósági pozícióból bűnözőként kezelje politikai ellenfeleit.
Egy ilyen művelethez szükséges stratégiai pozíció pl. a bíróságok, az ügyészség munkájának befolyásolása személyes kapcsolatokon keresztül, de emellett szüksége lehet bizonyos nyomozati szervek munkájának befolyásolására is. További ilyen eszköz lehet egy korrupcióellenes hivatal létrehozása, amibe G. Soros saját embereit próbálja beültetni.
Amennyiben a nemzetközi Soros-hálózat ki tudja építeni ezeket a pozíciókat Magyarországon, ezáltal lehetővé válik számára, hogy a korrupcióellenes harc leple alatt megkezdjen egy külföldről vezérelt kormányváltást. Ennek a nemzetközi hálózatnak kiterjedt médiabirodalom is rendelkezésére áll, aminek a törvény továbbra is garantálja, hogy külföldi titkosszolgálatoktól kapott információkat – vagy hazugságokat – „névtelen forrás”-tól származó információként, a hatóságok és a nyilvánosság számára legális úton ellenőrizhetetlen módon tudjon leközölni.
Nincs új a nap alatt
Ez a megközelítés egyébként nem egyedi: G. Soros korábban Ukrajnában is a korrupcióellenes harc leple alatt kezdett megszabadulni a forradalom során erőszakos úton félre nem állított politikai ellenfeleitől.
Az amerikai milliárdos 2014. májusában a CNN-nek nyilatkozva elismerte, hogy ő finanszírozott olyan alapokat, ami később lehetővé tette az ukrán kormány elmozdítását. Az EuroMajdant követően Soros személyesen is Ukrajnába érkezett, hogy a korrupció elleni harcról tárgyaljon az új kormánnyal. Az újonnan hatalomra juttatott vezetők nemzetközi hitelek folyósítására kaptak ígéretet, ha cserébe hozzájárulnak a “korrupció ellenes harchoz”, ami főként Soros politikai ellenfeleinek bíróság elé állítását jelentette. Soros az együttműködés részeként saját tanácsadói gárdát is kinevezett az ukrán kormány mellé, ami akkor még nem rendelkezett demokratikus legitimitással, hiszen az országgyűlési választásokat csak a puccs után nyolc hónappal írták ki.
Bár az ukrán lakosság számára kezdetben nagyon csábító volt a Soros-hálózat ajánlata – ami a korrupt vezetők elmozdítását, a tolvajok leváltását ígérte –, utólag kiderült, hogy a lakosság többsége számára értelmetlen volt támogatni a vérontással egybekötött „korrupcióellenes harcot”: Soros emberei ugyan eltávolítottak a hatalmi struktúrából valódi bűnözőket, de a helyükre nem becsületes embereket, hanem saját bűnözőiket ültették. Egy az ukrán forradalom után két évvel készült közvélemény-kutatásból kiderült; a lakosság háromnegyede szerint továbbra is áthálózza az országot a korrupció, a korrupcióellenes harc címén hatalomra jutott vezetőknek pedig egyre kevésbé hisznek.
Ez egyébként azzal megegyező érték, mint amit a Soros-hálózat saját közvélemény-kutatásai a korrupt politikusok leváltása előtt mértek; a Transparency International 2012-es mérései utólagosan igazolják, hogy a Soros-féle forradalom előtt ugyanakkora volt a korrupció Ukrajnában, mint a Soros-féle forradalom után.