A Bundesnachrichtendienst (BND) német szövetségi hírszerző szolgálat éveken át lehallgatta az amerikai külügyminisztériumot, pénzügyminisztériumot, és az elnöki hivatalt – derült ki a Der Spiegel által megszerzett dokumentumokból.

Évekkel ezelőtt komoly gondot okozott az Obama-adminisztrációnak, amikor az NSA egy alkalmazottja, Edward Snowden nyilvánosságra hozta a globális megfigyelési programra vonatkozó adatokat, valamint az is kiderült, hogy az NSA lehallgatja a német kancellár telefonját. Belföldön a német titkosszolgálatokba vetett bizalmat is nagy mértékben lerontotta, hogy később kiderült: az amerikai titkosszolgálatok az ő felhasználásukkal figyeltek meg több mint nyolcvanezer európai célpontot, köztük európai vezető politikusokat, nagyvállalatok vezetőit.

A Der Spiegel beszámolójában most azt írja, hogy nem csak az amerikaiak használták eszközként a német titkosszolgálatokat, de a BND is lehallgatta az amerikaiakat. A cikk – hazai szemszögből nézve – arcmentést próbál csinálni a német külföldi hírszerzés számára, és azt írja, a BND egészen a külügyminisztériumig, pénzügyminisztériumig, sőt, a Fehér Házig felmenően le tudta hallgatni az amerikai partnereket.

A Der Spiegel cikke szerint a lehallgatás 1998 és 2006 közt zajlott, ám arról nem ír, hogy 2006 után is lehallgatták-e az amerikaiakat. Márpedig ez lenne a legfontosabb vonatkozás, hiszen Angela Merkel 2005-ben lett először kancellár, és sokan egyszerűen CIA-ügynöknek tartják Merkelt, hiszen vezetése idején semmilyen következménye nem lett annak, hogy az amerikaiak lehallgatták a német vezetőket.

2006 előtt viszont – a Spiegel szerint – a BND még megengedhette magának, hogy megfigyelje az amerikai védelmi apparátust. E szerint a BND információkat szerzett a Lockheed Martin működéséről, de behatolt a légierő, a haditengerészet és a DIA rendszereibe is. A BND-nek emellett hozzáférése volt a NASA, és számos, az USA területén működő nem-kormányzati szervezet belső adataihoz, emellett lehallgatták a Nemzetközi Valutaalap és az Arab Liga washingtoni irodáját is.

A német lap azonban nem részletezi, hogy a BND hőskorszaka 2006 után is kitartott-e, vagy Angela Merkel kancellárrá emelkedése idején már elfordították a német titkosszolgálatok figyelmét az amerikai célpontok felől. A kiszivárogtatás – ami érdekes módon nem amerikai, hanem német sajtóorgánum részéről történt – hazai szemszögből egyszerű arcmentésnek tűnik, amerikai nézőpontból azonban egy olyan ügy, ami alkalmassá válhat diplomáciai nyomásgyakorlásra a Trump-adminisztráció kezében.