Megnyitották a szavazókörleteket Franciaországban, a választók karaktergyilkosságok sorozata után választhatnak a két, különböző mértékben lejáratott jelölt közül.

Franciaországban közel 70000 szavazóhelyiség várja a leadott voksokat – az elnökválasztás első fordulóját április 23-án tartották, akkor a Nemzeti Front azóta lemondott vezetője, Marine Le Pen, és a volt pénzügyminiszter Emmanuel Macron jutott tovább a második fordulóba. A választók most a közvélemény-kutatások szerint 60%-on álló Macron és a némileg népszerűtlenebb Le Pen közt kell válasszanak.

Korábban Francois Fillon republikánus elnökjelölt és Marine Le Pen ellen is bírósági eljárások indultak a kampányidőszak kellős közepén, ennek köszönhetően Fillon az első fordulót elveszítette, Le Pen pedig jelentős hátránnyal jutott tovább a második fordulóba.

Januárban a Le Canard Enchainé hetilap arról számolt be, hogy Fillon állítólag feleségét és két gyermekét is beíratta parlamenti asszisztensnek, akik ezért kifizetésben részesültek, ám valós munkát nem vagy alig végeztek. A média szerint több év alatt közel egymillió eurót fizettek ki nekik az adófizetők pénzéből. Fillon és felesége ellen márciusban indult nyomozás, így a kampányidőszakot végigkísérték az eljárással kapcsolatos hírek.

Marine Le Penre vonatkozóan már évek óta különböző bírósági ügyeket tart címlapon a fővonalú média, ezzel nagy mértékben akadályozva a későbbi elnökjelölt politikai térnyerését. Le Pen személyével kapcsolatban a legújabb fejlemény ezen a téren, hogy az elnökválasztás végéig már nem állítják bíróság elé, de a sajtó nem győzi hangsúlyozni a választóknak, hogy az elnökválasztás után bíróság elé állítják, tehát a Le Penre adott szavazattal egy potenciális elítéltre voksolnak.

Az EU és NATO erőszakos terjeszkedését nem pozitív színben feltüntető két jelölt elleni karaktergyilkosság után egy megkésett időpontban, az elnökválasztás második fordulója előtt két nappal jutott nyilvánosságra egy jókora adatállomány Emmanuel Macronnal kapcsolatban – többnyire belső levelezések, pénzügyi adatok –, amelyből többek közt kiderült, hogy a befutó elnökjelölt különféle kifinomult módszerekkel adóelkerülést folytat.

Miután a francia választók megtudták, hogy az euro-atlanti integráció további mélyítését ellenző két – egyébként esélyes – jelölt közül egyik a rokonait juttatja gazdasági előnyökhöz, másik pedig közösség elleni uszítást folytat, több nyugati ország vezetője is egyértelműen kijelentette, hogy Emmanuel Macronra kell leadni a szavazatot. A Macron-gate hatásasiról azonban már nem készült közvélemény-kutatás, a következmények a mai választás eredményein fognak meglátszódni vagy nem meglátszódni.