A civil szervezetek átláthatóságát szabályozó kezdeményezés minden civil szervezetre, tehát orosz és arab pénzen működő civilekre is vonatkozik – de annyira túlsúlyban vannak a nyugati pénzből működő külföldi ügynökök, hogy ha megvalósul a “törvény előtti egyenlőség”, a liberálisok ennek sem tudnak örülni.
Rendkívüli interjút készített az Index.hu Gulyás Gergellyel, a Fidesz alelnökével, a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságát garantáló törvénymódosítás egyik kezdeményezőjével. Az újságíró többek közt arról kérdezte a fideszes politikust, miért nem tárgyaltak a Soros-hálózat civiljeivel a javaslat előkészítésekor, és komolyan vannak-e olyan civil szervezetek, melyek orosz és arab pénzből működnek és aktívan részt vesznek a közélet formálásában.
Gulyás válaszában emlékeztetett arra: az új szabályozás természetesen minden külföldről finanszírozott civil szervezetre vonatkozni fog – a Soros-hálózat kiszűrése mellett az orosz és arab pénzen működő civilek is be kell számoljanak arról, ha külföldi támogatást kapnak. Kiderült: az emberek többsége nem azért nem tud azonnal említeni legalább egy orosz vagy arab pénzből működő országos civil mozgalmat, mert ilyenek nem léteznek, hanem azért, mert olyan ügyesen rejtőzködnek, hogy amiatt semmit nem tudni róluk.
Az újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy tényleg vannak-e olyan magyar civil szervezetek, amelyek részt vesznek a közéletben, és orosz vagy arab támogatásból működnek, Gulyás azt mondta: „Ez az elmúlt években gyakori vádként hangzott el a magyar közéletben. Az, hogy konkrét szervezeteket nem tudunk nevesíteni, fontos érv a külföldi támogatások átláthatóvá tétele mellett, és semmiképpen nem ellenérv a törvényjavaslattal szemben.”
Az újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy a módosítás nem jelenti-e a civilek megbélyegzését, Gulyás azt válaszolta:
„Amire e szervezetek még hivatkozni szoktak, hogy a külföldi támogatottság tényét a kiadványaikon fel kell tüntetni. Ez szerintem érthető, de lényegtelen része a javaslatnak. Ha a TASZ megjelentet egy kiskönyvet az elítéltek jogairól, azt jó esetben elolvassa ezer ember. A politikai erejük az, ha például az RTL Klub híradójában egymillió ember előtt megnyilvánulnak. Ilyenkor továbbra sem kell semmit feltüntetniük a támogatóikról. Ezer emberből 999 a tévében vagy éppen az Indexen, a hírekben találkozik velük.”
Az alelnök válaszából tehát kiderült: az új szabályozás nem jelentené a külföldről finanszírozott civil mozgalmak megbélyegzését, a működésüket sem lehetetlenítené el. Ellenben a politikai befolyásukat annyiban korlátozná, hogy az emberek előtt nem tudnák magukat függetlenként feltüntetni. Ennél fogva a törvénymódosítás főként azoknak a civil szervezeteknek jelent csapást, melyek eddig valótlanul azt állították magukról, hogy függetlenek, és az aktivistáik ezt komolyan elhitték.
Elmúlnak, mint a maják
Természetesen, ha egy civil szervezet eddig azt a látszatot keltette, hogy független, és ennek segítségével tudta összefogni aktivisták százait, de eközben mégis külföldi szponzortól függésben létezett – egy ilyen civil szervezet az új szabályozás bevezetésekor azzal kell szembenézzen, hogy aktivista-hálózata jelentősen megfogyatkozik.
Januárban Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kijelentette; minden eszközzel vissza kell szorítani, és „el kell takarítani” a magyar közéletből a Soros György pénzén működő álcivil szervezeteket. Elmondása szerint ezek a mozgalmak megtévesztik az embereket, mert miközben külföldi szponzorok vagyonán működnek, honlapjaikon, nyilvános elérhetőségeiken egy új aktivista nem ezt látja, hanem, hogy azt hangsúlyozzák, ők függetlenül működnek.
A külföldről pénzelt civil szervezetek kockázati tényezővé átminősítése mindinkább előtérbe került az utóbbi hónapok során. A NATO tavalyi csúcstalálkozóján döntés született az ún. hibrid háború elleni intézkedésekről, ennek részeként az orosz támogatású szervezetek elleni fellépésről döntöttek az észak-atlanti tömb tagjai. A kormány részéről a civil-törvény módosítása tehát azt is jelenti, hogy Magyarország maximálisan megfelel NATO-szövetségesek iránti kötelezettségének.
Ugyanakkor, az orosz finanszírozású szervezetek megfigyelésekor a hatóságok elkerülhetetlenül beleütköznek abba a jelenségbe, hogy ilyen mozgalmak nem nagyon működnek Magyarországon – legalábbis távolról sem olyan kiterjedtséggel, hogy négymillió háztartásba be tudják kiabálni, mit gondolnak a kormány politikájáról. A nyugati forrásból működő szervezetek ugyanakkor nagyon is ebbe a kategóriába esnek: országosan fejlettek, kiterjedt fizetett aktivista-hálózatot működtetnek, képesek nyolcvan-százezer fős tüntetéseket szervezni, és emberek milliói által nézett TV-csatornákon nyilatkoztatják a tagjaikat.
Egy orosz geopolitikai szakértő, Andrej Koribko könyvében kifejtette, hogy az amerikai titkosszolgálatok az utóbbi két évtized során több mint 70 kormányt döntöttek meg ezzel a módszerrel, közvetlen katonai erő bevetése nélkül. A hibrid háborús hadviselésnek szerves részét képezi a külföldről finanszírozott civil szervezetek és sajtóorgánumok hálózata. Ha fennáll annak a veszélye, hogy olyan hálózatok jelenlenek meg Magyarországon, melyek képesek százezer embert utcára vinni a NATO-tagság ellen tiltakozva, ez ellen a hatóságok értelemszerűen fel fognak lépni. A jelenlegi helyzet azonban az, hogy nem működik Magyarországon olyan politikai párt / nagy létszámú civil mozgalom, ami ellenzi a NATO-tagságot, annyira túlsúlyban vannak a nyugati pénzből működő külföldi ügynökök. De ha kiderül, hogy vannak orosz és arab pénzen működő civil mozgalmak is, rájuk ugyanúgy vonatkozni fog a törvény.