Az Európai Parlament szerdán elfogadott egy határozatot, amiben felszólítja Magyarországot a migránsok beengedésére, a civiltörvény visszavonására, és a Soros-egyetem továbbműködésének garantálására.

Az Európai Parlament szerdán elfogadott egy határozatot, amiben felszólítja Magyarországot a külföldről pénzelt civil szervezetek működését átláthatóvá tevő törvény visszavonására, a bevándorlás elleni intézkedések enyhítésére, valamint arra, hogy állapodjon meg az Egyesült Államokkal a Soros György által alapított egyetem továbbműködéséről. Az EU által kifogásolt intézkedésekkel Magyarország állítólag sértette az „európai értékeket”.

Az országgyűlés április 4-én fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, ami előírja, hogy nem-európai felsőoktatási intézmény csak akkor működhet tovább Magyarországon, ha annak elvi támogatásáról a két érintett nemzetállam megállapodást köt. A törvény elfogadása kapcsán több ezer külföldi állampolgár tüntetett Budapesten a kormány ellen, az Európai Parlament pedig annak ellenére tiltakozik, hogy európai egyetemet nem érint a törvénymódosítás.

Március 7-én az országgyűlés megszavazta a zárt tranzitzónák létrehozását és a idegenrendészeti őrizet bevezetését. A Szerbia felé nyitott tranzitzónák létrehozásának célja, hogy az illegális bevándorlók ne mozoghassanak szabadon Magyarország területén. Az Európai Parlament által kifogásolt civiltörvény-módosítás célja pedig, hogy amennyiben egy civil szervezet külföldi támogatásokból működik, ez a magyar választópolgárok számára is egyértelműen látható legyen.

Az Európai Parlament sajtóközleménye szerint „a határozat felszólítja a magyar kormányt, hogy vonja vissza a menedékkérők és a civil szervezetek ellen hozott “szigorú” törvényeket, és jusson megállapodásra az amerikai hatóságokkal, ezáltal lehetővé téve, hogy a Közép-európai Egyetem Budapesten maradhasson mint szabad intézmény.” A közlemény egyben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szigorúbban ellenőrizze az uniós források felhasználását Magyarországon.

A dokumentum szerint az EP tagjai felhívást tesznek az alapszerződés 7.1-es cikkelyének alkalmazására, ami lehetővé teszi, hogy az Európai Unió eldöntse, egy tagállam sérti-e az „európai értékeket”, és ennek mentén akár büntetésben is részesítheti a tagállamot. Egy ilyen lehetséges büntetés a tagállam szavazati jogának megvonása, amit Magyarország úgy kerülhet el, ha Brüsszel követeléseinek engedve minden magyar-érdekű törvénymódosítást visszavon.