A német kormány azt fontolgatja, hogy lehetővé tenné az Európai Bizottság számára a szegényebb európai országoknak fenntartott kohéziós alapok befagyasztását, ha egy tagállam sérti az uniós szabályokat.
A Politico magazin szerint a német kormány azt akarja, hogy az uniós fejlesztési források kifizetése ahhoz legyen kötött, hogy az adott tagállam „tartja-e magát az alapvető értékekhez”. Amennyiben az új szabályozást keresztülviszik, ez elsősorban Magyarország és Lengyelország számára fog anyagi gondokat okozni.
Májusban az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami felszólítja Magyarországot a szigorú menekültügyi szabályozás eltörlésére. A határozat emellett arra is felszólította Magyarországot, hogy vonja vissza a G. Soros által alapított Közép-európai Egyetem kiváltságait megvonó törvénymódosítást, és vonja vissza a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatatlan működését megszüntető törvénymódosítás terveit.
Korábban a CEU ügye kapcsán számos kormányellenes demonstráció zajlott Budapesten – a történtek után a német sajtó nyíltan beszélt arról, hogy ezeket a tüntetéseket az Európai Unió szervezte, és a magyar kormány ellen alkalmazott úgynevezett „soft power” (puha nyomásgyakorlás) részét képezik. Az Európai Parlament által elfogadott határozat ennek a „soft power”-nek az eszköztárát (külföldről finanszírozott mozgalmi hálózatok) hivatott megvédeni.
A német kormány által javasolt módosítás, amely Brüsszel ideológiai-elvi elvárásaihoz kötné az uniós fejlesztési források kifizetését, szintén részét képezi a „soft power” gyakorlatának, működési elvét tekintve az Oroszország ellen hozott szankciókhoz hasonlítható: az adott ország kormányának anyagi mozgásterét hivatott csökkenteni, hogy ezáltal új energiákat csatornázzon a külföldről finanszírozott mozgalmakba.
Az intézkedés célja, hogy lekorlátozza a magyar kormány anyagi lehetőségeit, ezáltal arra kényszerítve a kormányt, hogy alternatív forrásokból fedezze a kieső összeget. Erre a kormánynak két lehetősége van: belföldi forrásból próbálja fedezni a hiányzó pénzeket (pl. adóemelés), vagy külföldi forrásból jut hozzá a szükséges összeghez.
Előbbi esetben a külföldről finanszírozott csoportokba tudják csatornázni az elégedetlenkedőket, ezzel fokozva a „soft power” hatékonyságát (nagyobb létszámú tüntetések). Utóbbi lehetőség szintén a külföldről finanszírozott civileket juttatja előnyösebb helyzetbe; ha a kormány uniós források helyett kénytelen orosz, kínai forrásból pótolni a kieső összeget, a külföldről finanszírozott civilek részéről hitelesebbnek hangzik, hogy a kormány eladósítja az országot – ezáltal a Berlin által javasolt intézkedés szintén az Európai Unió által alkalmazott „soft power”-t erősíti.