Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője interjút adott egy Soros György pénzén működő weboldalnak, ahol csokorba szedte az oroszveszély-fetisiszták közkedvelt témáit. A párt népszerűsége eközben a parlamenti bejutási küszöb alá esett.

Az oroszoktól, az oroszoktól és leginkább az oroszoktól kell tartania Magyarországnak, egy az LMP frakcióvezetőjével készült interjú tanulsága szerint. Az interjú során gondosan összeválogatták a liberális sajtó által most címlapon tartott oroszos témákat. Ennek részeként szó esett minden olyan kérdésről, amivel az Index-444 tengely tematizálja a közéletet. Értekeztek egy a liberális aktivistákat állítólag terrorizáló férfiról, akiről pár napja még azt írták, hogy orosz, de ma már azt írják róla, nincs is orosz állampolgársága – nem baj, jó lesz így is, az interjú szerint ő testesíti meg az orosz veszélyt, a beszélgetés első egyharmada az ő személyével foglalkozik.

Miután minden olvasó túltette magát a nagy liberális paradoxonon, Szél Bernadett arról beszél, hogy elfogadhatatlan, ha a hivatalok nem amerikai kódot használnak, hanem valamilyen más alternatívát; mert, ha az Egyesült Államokba vándorolnak a választópolgárok adatai, az nem gond, de ha Oroszországba vándorolnak, az katasztrófa, mindjárt megszűnik a nemzeti szuverenitás, talán még az itt állomásozó amerikai katonák is köddé válnak miatta.

„De innentől kezdve mindenki arra gondol, hogy Vlagyimir Putyin meg az oroszok valamilyen módon bele tudnak avatkozni a magyarországi választásokba.” – mondta.

Az interjú során emellett szó volt az orosz veszélyről is. A politikus többek között kifogásolta, hogy az MSZP és a Jobbik nem lép fel elég erőteljesen az orosz fenyegetés ellen – utóbbi párt EP-képviselőjét ehelyett évek óta sikeresen használhatja a liberális sajtó orosz kémügyről értekezésre.

„Nagyon fontos, hogy egységes kiállás legyen a pártok részéről, én ilyen tekintetben a Jobbikot meg az MSZP-t is megosztottnak látom, nem tudják se lenyelni, se kiköpni ezt az orosz ügyet.” – mondta.

A Soros György pénzén foglalkoztatott újságíró mindezek után a következő kérdést tette fel a politikusnak:

„Az LMP-nek van arról felmérése, hogy a magyar társadalomnak a Putyin-ellenességről vagy az Oroszországhoz való közeledésről mi az álláspontja?”

A politikus válaszából kiderült: az LMP nem végez saját felméréseket arra vonatkozóan, hogy a magyarországi választókat milyen mértékben érdekli az orosz veszély. „Mi nem nagyon méregetünk, de elolvassuk, amit más mér.”

„Meg hát borzalmasak azok a gesztusok, amiket Putyinnak tesz meg a miniszterelnök” – zárta sorait az LMP-s vezető, majd az interjú utolsó egyharmadában a 444 is teret kapott, így arról kérdezték a politikust, mi a véleménye arról, hogy a 444 fő szponzora által alapított egyetem működésével gondok adódtak.

Az interjú zárásaként azonban még az orosz veszély témáját is érintették: „Nem akarunk visszarendeződni az orosz érdekszférába; nem akarunk illiberális demokráciát […] A fenyegetések most már annyira áthatják a társadalom minden szintjét, hogy ezen muszáj változtatni.” – mondta.

A Republikon, a ZRI-Závecz és a Nézőpont Intézet áprilisban egyaránt 3%-os támogatottságot mért az LMP-nek. A Századvég mérése szerint 4%-on állnak, de annyi továbbra is biztos, hogy egy most vasárnap tartott választáson nem lépnék át a parlamenti bejutási küszöböt. Az interjú során Szél Bernadett mellé rendesen ki is voltak helyezve a tulipánok – utalván arra, hogy mivel nem tudták elnyerni a választók kegyeit, már nem feltétlen demokratikus kormányváltásban gondolkoznak. Ehelyett szolidaritást vállalnak azzal, amit – a más országokban lezajlott színes forradalmak mintájára – a 24.hu fehértulipános forradalomnak nevezett.

A Szél Bernadett által erőltetett oroszveszély-fetisizmusnak egyébként az az értelme, hogy a balliberális ellenzéki pártok ezzel próbálják megindokolni, miért nem demokratikus úton akarják leváltani a kormányt: ha sikeresen elhitetik a választókkal, hogy a kormányt egy külföldi hatalom mozgatja marionettbábuként, hátha nem kell választást nyerniük. Ez nehéz is lenne, tekintve, hogy egy demokráciában a kormányváltáshoz a relatív többség támogatását kell elnyerni.