Gyorsított eljárásban tárgyalják a felsőoktatás törvény tervezett módosítását, így akár már holnap is döntés születhet a CEU ügyében. Soros György egyetemének megregulázására az MSZP, a Jobbik és az LMP szavazott nemmel.

A Fidesz-KDNP igennel, az MSZP-Jobbik-LMP tömb pedig nemmel szavazott a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításának gyorsított eljárásban tárgyalására. A „115” igen, 49 „nem” szavazattal elfogadott beadványt követően kivételes eljárásban döntenek a törvénymódosításról, amit így akár már holnap megszavazhatnak.

A törvénymódosítás – indoklása szerint – szigorúan külpolitikai és nemzetbiztonsági érdekeknek rendeli alá a Magyarországon működő külföldi oktatási intézményeket.

„Az Nftv. vonatkozó rendelkezéseinek biztosítania kell a nemzetközi felsőoktatási együttműködés […] működtetésével járó hallgatói, oktatói mozgás, beutazás során az időszerű nemzetbiztonsági szempontok érvényesülését.” – áll a tervezet indoklásában.

A törvénymódosítás kimondaná, hogy Magyarország területén csak akkor működhet külföldi oktatási intézmény, ha a származási ország és Magyarország kormánya egyaránt támogatását fejezi ki a működésére vonatkozóan. Ennek értelmében a külföldi egyetemek a továbbiakban államközi szerződés keretén belül működhetnének Magyarországon.

Magyar nemzetbiztonsági érdek

A törvénytervezet ennek okán kapott az utóbbi napokban látott mértékű médiavisszhangot: Soros György támogatói egy olyan jövőképet dédelgetnek, mely szerint a nemzetállamok helyét átveszi egy globális civil társadalom, ahol nincsenek többé nemzetállamok, így határok sincsenek. A kormány által javasolt tervezet amiatt fájó pont Soros követőinek, mert előírná, hogy a működésükhöz mindenféleképpen nemzetállami szereplőket kell bevonni. Ez egy igen kínos pont azoknak a külföldi milliárdosoknak, akik a nemzet-államiság megkerülésére – majd felszámolására – törekszenek, és oktatóikat is ennek szellemében válogatják össze.

Az új törvénymódosítást követően egy külföldi vagyonos személy csak akkor kezdhet egyetemet szervezni Magyarországra, ha ahhoz legalább két nemzetállam – a származási ország és Magyarország – támogatását is meg tudja szerezni.

Európai érdek

A felsőoktatási törvény módosításába ráadásul bekerülne (ezt a liberális sajtó érthető módon nem hangsúlyozza), hogy EU-tagállamok esetében nem szükséges ilyen államközi szerződést kötni. A tervezet ezek szerint nem akadályozná a tudás áramlását Európában – ugyanakkor megakadályozná, hogy nem-európai országok vagyonos állampolgárai a törvények kijátszásával működtessenek egyetemet Magyarországon. Az Amerikai Egyesült Államokra, közel-keleti országokra érvényes ez a korlátozás, de az európai nemzetköziséget aligha érinti.

A felsőoktatási törvény tervezett módosítása tehát az oktatás terén a transzatlanti – amerikai-európai – együttműködés elé állít bizonyos korlátokat, ami helyett inkább a tisztán európai együttműködésre fekteti a hangsúlyt.

Furcsa együttállás

Annak a törvénymódosításnak gyorsított eljárásban tárgyalására, ami elkerülhetetlenné teszi a nemzetállami szereplők bevonását a nemzetközi oktatási együttműködésbe, nemet mondott minden ellenzéki párt. A tervezett módosítás előrehozását 115-49 szavazati arányban fogadták el. Nemmel az MSZP, a Jobbik és az LMP szavazott. A Demokratikus Koalíció már egy ideje nem képviseli szavazóit a parlamentben, ők már korábban kifejezésre juttatták, hogy úgy ahogy van, az egész oktatást kivennék nemzetállami jogkörből és Brüsszel kezébe adnák.