A kormány erőszakos úton eltávolítását támogató nyilatkozatot tett egy volt SZDSZ-es vezető, aki egyúttal azt is elismerte, hogy a balliberális pártok soha nem tudnak többé demokratikus úton kormányra jutni.

„Narancsos forradalom általi kormánybuktatást emlegetett a CEU ürügyén Magyar Bálint, aki szerint Magyarország egy posztkommunista autokratikus rezsim.” – írja a Magyar Idők konzervatív napilap. A lap beszámolójában az áll, hogy a liberális politikus hibrid háborús forgatókönyvvel akarná elmozdítani a kormányt, hogy így egy alig 1-2 százezer választó által támogatott politikai gárda jusson hatalomra.

„Nem véletlen, hogy ezekben a posztkommunista autokráciákban, ahol ilyen rendszerek kialakulnak, narancsos forradalmakkal szoktak ebből kimászni” – mondta.

A volt SZDSZ-es vezető által hivatkozott „színes forradalom” beindulására már a nagyobb liberális sajtóorgánumok is tettek utalást. A 24.hu tegnap „fehértulipános forradalomnak” nevezte a Budapesten zajló, külföldről finanszírozott civil szervezetek és átláthatatlan hátterű Facebook-csoportok által szervezett tömegdemonstrációkat.

A korábbi színes forradalmak során is gyakran alkalmaztak ehhez hasonló megnevezést; Grúziában „rózsás forradalomnak” nevezték a kormány erőszakos megdöntését 2003 novemberében. 2005-ben Kirgizisztánban egy hasonló műveletet „tulipános forradalomnak” neveztek. Szintén 2005-ben Libanonban „cédrus forradalom” zajlott, a 2010-es tunéziai felforgatást pedig „jázmin forradalomnak” nevezték. 2011-ben az Egyiptomban zajló „arab tavaszt” a nyugati sajtóorgánumok „lótusz forradalomnak” nevezték, a Kínában zajló 2011-es megmozdulásokat pedig újra „jázmin forradalomnak”.

A “fehértulipános forradalom” elnevezés nem véletlen, mert amikor egy ilyen specifikus név megjelenik a nyugatbarát sajtóban, az egyértelmű jelzést jelent arra vonatkozóan, hogy a hibrid háború első fázisa beindult, és megkezdődött egy újabb „színes forradalom” kísérlet.

Andrej Koribko orosz geopolitikai szakértő magyarul is elérhető könyvében olvasható részletesen, hogyan indítják be a külföldi titkosszolgálatok az ilyen „civil” tüntetési hullámokat; Koribko részletesen kifejti, hogyan intézik ezeknek a szervezeteknek az anyagi támogatását, hogyan zajlik a Facebook-csoportok és civil szervezetek belső magjának kiképzése.

Koribko „Hibrid Háborúk: a rezsimváltás indirekt adaptív megközelítése” című könyvéből kiderül, hogy a „színes forradalom” az USA hibrid háborús stratégiájának első felvonását jelenti. Ez az első fázis még főként politikai nyomásgyakorlást jelent, aminek célja, hogy a kormány megadja magát a külföldi nyomásgyakorlásnak. Amennyiben a kormány határozott ellenállást mutat a színes forradalommal és külföldi nyomásgyakorlással szemben, külföldi titkosszolgálatok által beszervezett belföldi extrémista csoportok – szélsőbaloldali vagy szélsőjobboldali szervezetek, radikális környezetvédők, stb. – bevonásával kezdődik meg az úgynevezett nemkonvencionális hadviselés, melynek részeként a behódolni nem hajlandó kormányt erőszakos úton távolítják el.

A színes forradalom során olyan politikusokat juttatnak hatalomra, akiket korábban a nemzetközi érdekközösség erre a célra kiképzett. Ilyen képzési tevékenység pl. a Soros-féle CEU keretén belül is zajlik, a magyar kormány ellenállása így nem csak Magyarországot védelmezi a színes forradalmakkal szemben, hanem számos más országot is megvédene a hibrid háborús fenyegetéstől, amennyiben a külföldi ügynökök képzését sikerülne ellehetetleníteni, és visszaterelni egy normális egyetemi munka keretei közé. Főként ezzel Magyarázható az amerikai külügy éles ellenállása is: a színes forradalom amerikai privilégium, és nem akarják megengedni, hogy egy kelet-európai ország kormánya akadályt állítson pl. közép-ázsiai kormányok megdöntése elé.