Az Európai Unió kivizsgálná a Törökországban tartott népszavazás legitimitását, mert a szavazásra olyan környezetben került sor, ahol „a demokratikus folyamathoz szükséges szabadságjogokat a rendkívüli állapotra hivatkozva korlátozták.”

Törökország április 16-án tartott népszavazást az elnöki rendszer bevezetéséről. A tervezett alkotmánymódosítás eltörölné a miniszterelnöki tisztséget és kiterjesztené az államfő jogköreit, amit a választók mintegy 51%-a támogatott. Az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet már kritizálja a referendumot, és a szavazás szabálytalanságainak kivizsgálására szólították fel Törökországot.

Az EBESZ demokratikus intézményekért és emberi jogokért felelős hivatalának vezetője, Tana de Zulueta szerint az alkotmánymódosítást támogató és ellenző erőknek nem voltak egyenlő esélyeik a kampány során, és a szavazásra egy olyan politikai környezetben került sor, ahol a hatóságok különféle demokratikus jogokat korlátoztak. Az EBESZ megfigyelői szerint az „igen” párti kampány dominált a médiában, ami a „nem” kampányt folytató sajtóorgánumok működésének ellehetetlenítésével társult.

A megfigyelők szerint a választók nem kaptak objektív tájékoztatást az alkotmánymódosítással kapcsolatban, a civil szervezeteket pedig nem vonták be a tervezet előkészítésébe. A jelentésből kiderül, hogy az európai fél szerint a török választók nem tudták, mit szavaznak meg, ezért ki kell vizsgálni a szavazás körülményeit, hogy az EU-nak legyen valamiféle alapja illegitimmé nyilvánítani a népszavazást.