A szélsőjobboldali fegyveres csoportok által kezdett kereskedelmi blokád miatt végleg függetlenné válhat több olyan elszakadó régió, amit a minszki egyezmény keretén belül sikerült volna visszaintegrálni Ukrajnába.

Március 16-án Petro Porosenko ukrán elnök aláírta a rendeletet, ami hivatalossá tette a Donyecki és Luganszki Népi Köztársaságok ellen hirdetett kereskedelmi blokádot, a vasúti útvonalak lezárását. A rendelet egy olyan gazdasági blokádnak adott utólagos legitimációt, amit január végén néhány radikális képviselő, és az EuroMaidan szélsőségesei közül toborzott – majd a frontra küldött – fegyveres csoportok önhatalmúan hirdettek meg az Ukrajnától elszakadó köztársaságok ellen.

A blokád már a meghirdetését követő hetekben ellátási zavarokhoz vezetett az ország elektromos hálózatában, mert a szállítási útvonalak elzárása miatt Ukrajna nem jutott hozzá azokhoz az antracit szállítmányokhoz, melyek az áramellátást garantáló erőművek működését garantálják. A blokádra adott válaszként a Donyecki és Luganszki Népi Köztársaság államosított olyan vállalatokat, melyek a beszállítást végezték, és korábban ukrán állami fennhatóság alatt működtek, illetve Ukrajnának adóztak. Porosenko azzal indokolta a rendelet aláírását, hogy ezzel próbálja rákényszeríteni ezeket a cégeket Kijev fennhatóságának újbóli elfogadására.

Az ukrán elnök döntése azonban teljes fordulatot jelent korábbi állásfoglalásaihoz képest: Porosenko hetekkel ezelőtt még maga is ellenezte a blokád fenntartását. Volodimir Grojszman ukrán kormányfő szintén ellenezte a blokádot.

Egy a Deutsche Welle német lapnak nyilatkozó politológus, Bernd Johann azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a blokád fenntartása veszélyes következményeket von maga után; végleg ellehetetleníti a minszki egyezmény feltételeinek teljesítését, ami decentralizálta volna Ukrajnát, de egyúttal garantálta volna, hogy az országból a kijevi forradalmat követően kiszakadt régiók visszaintegrálódjanak Ukrajnába. A szakértő szerint Ukrajna ezzel semmissé nyilvánítja a korábbi tárgyalási folyamatot, és minden olyan erőfeszítést, amit eddig az elszakadó régiók újracsatlakozásába fektettek a minszki egyezmény 2015 februári aláírását követően.

Az osztrák ORF hírügynökségnek nyilatkozó szakértő, Christian Wehrschutz pedig egyenesen azt mondta, hogy a kijevi kormány a blokád fenntartásával eltaszítja magától ezeket a volt ukrán megyéket – Porosenko rendeletének köszönhetően Moszkva befolyása jelentősen megnő az Ukrajnától függetlenedő, többségében orosz lakosságú területek felett, mert a blokád miatt Donyeck és Luganszk vezetőinek nincs más választása, mint Oroszországba exportálni.

Vasárnap ZN.au az ukrán pénzügyminisztérium béli forrásaira hivatkozva azt írta, a kormány több mint 74,5 millió dollárnak megfelelő összegű adóbevételt veszít az elszakadó régiókban működő cégek államosítása miatt. Ukrajna a GDP 1,3%-át veszíti el a blokád fenntartása miatt, de ellenzéki képviselők ennél jóval nagyobbra becsülik a kárt.

December 16-án a kijevi puccs idején felfegyverzett nyugatbarát félkatonai szervezetek kereskedelmi és gazdasági blokádot hirdettek a Donyecki Népi Köztársaság és a Luganszki Népi Köztársaság ellen. A fegyveres csoportok ellenőrzés alá vonták a régióba tartó vasúti szállítási útvonalakat és illegálisnak minősítettek minden, az elszakadó régiókkal folytatott kereskedelmet.

Az ukrán hatóságok február 15-én kihirdették a rendkívüli állapotot az ország energiaszektorában, mert korábban a két kérdéses területről érkeztek az ország erőműveinek működtetéséhez szükséges antracit szállítmányok. Bár az államfő és a miniszterelnök is ellenezte a blokád fenntartását, később a kormány legitimálta a félkatonai szervetek által önhatalmúan hozott intézkedést. Szakértők szerint az elnök kezében nincs már elegendő politikai erő ahhoz, hogy megszüntesse a blokádot, a karhatalmi erők pedig nem feltétlen lennének képesek erővel felszámolni a fegyveres csoportok által fenntartott kereskedelmi blokádot.

Március 14-én a Kyivpost még arról számolt be, hogy az ukrán titkosszolgálat és a rendőrség több helyen áttörte a blokádot, és több tucatnyi aktivistát tartóztattak le, akik akadályozták az elszakadó régiók és Ukrajna közti vasúti szállítást. Napokkal később azonban az elnök – korábbi nyilatkozataival szöges ellentétben – mégis legitimálta a blokádot. Amennyiben az állami hatóságok nem képesek ellenállni a radikális félkatonai szervezetek nyomásgyakorlásának, azt jelenti, hogy Ukrajnában az állam elveszítette az erőszak-monopóliumot – ami az államiság megszűnésének egy előjele.