Németország a korábbi tervekhez képest évekkel hamarabb végzett az Egyesült Államokban, a Federal Reserve new york-i páncéltermeiben tárolt több száz tonna arany hazaszállításával.

Berlin 2013 januárjában döntött arról, hogy hazaszállíttatja és saját páncéltermeiben fogja tárolni a 3378 tonna német aranytartalék több mint felét. Az akkori tervek szerint a készlet másik fele továbbra is Londonban és New Yorkban maradna, és a new york-i páncéltermekből 300 tonna aranyat, Párizsból 374 tonnát 2020-ig szállíttatnának vissza Frankfurtba. Később azonban felgyorsította a bank a hazaszállítás ütemét, és a fennmaradó 111 tonna aranyat már 2016 szeptemberében elvitték New Yorkból.

A Bundesbank nevében nyilatkozó vezető, Carl-Ludwig Thiele szerint a hazaszállítás problémamentesen megtörtént és már lezajlott. Ugyanakkor azt mondta, Trump elnökválasztási kampánya nem volt tényező ebben a döntésben, és a Bundesbank továbbra is „bizalomra épülő” kapcsolatot ápol az amerikai Federal Reserve-vel.

Annak érdekében, hogy a német aranytartalék fele német páncéltermekben legyen, Párizsból további 91 tonnát fognak hazaszállíttatni, amit még várhatóan 2017 során lebonyolítanak. Ahogy az amerikaiaknál tárolt arany hazaszállításának “em volt köze Trump kampányához”, minden bizonnyal a Franciaországban tárolt arany elszállításának sincs köze ahhoz, hogy várhatóan Marine Le Pen nyeri a 2017-es elnökválasztás első fordulóját.

Németország a hidegháború során szállíttatta külföldre az aranytartalékot, azon félelmek miatt, hogy hazai tárolás esetén az esetleg a Szovjetunió kezébe kerülne. Egy másik fontos tényező volt ebben a döntésben, hogy ott tárolják az aranyat, ahol kereskednek vele (New York, London, Párizs). A multipoláris világrend kialakulásával azonban a globális kereskedelem központját már nem a nagyobb nyugati tőzsdék jelentik, a kereskedelem központja ehelyett ázsiai piacokra tevődik át.