Nemsokára Magyarországon is külföldi ügynökként kell regisztráljanak azok az álcivil szervezetek, melyek külföldi támogatáson élve próbálják befolyásolni a közélet alakulását. A XXI. században a civil és katonai szféra közti határvonal elmosódik, az álcivilek kordában tartása nemzetbiztonsági érdek.
„Új kategóriába, “külföldről finanszírozott szervezetként” kellene regisztráltatnia magát minden olyan szervezetnek, amelynek külföldről kapott támogatásai meghaladják a később megállapítandó értékhatárt, vagy össztámogatásukon belül a külföldi források aránya magasabb egy bizonyos aránynál” – írja a HVG. A lap beszámolója szerint Trócsányi László igazságügyi miniszter a Fidesz-KDNP évadnyitó ülésén ismertette a civil törvény módosítására vonatkozó terveket, de egyelőre nincs fixen megállapítva, milyen összeghatár felett kell majd bejelentsék külföldi támogatásaikat a civil szervezetek.
A beszámoló szerint az intézkedés célja kifejezetten a Nyílt Társadalom Alapítványhoz kötődő hálózat kiszorítása lesz, de a kormány törekszik arra, hogy a hazai forrásból működő civil szervezetek elé ne állítsanak akadályokat.
A lap emellett elismerte, hogy a társadalom többsége támogatja az álcivilek kiszorítását: azt írták, több Fideszes képviselő is elismerte, hogy a kormánypártok számára újabb szavazatokat hoz a tervezett intézkedés. A Századvég februári kutatása szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága 49%-on áll a biztos szavazók körében, második helyen pedig kevesebb mint fele ekkora támogatottsággal áll a Jobbik és az MSZP. A civil törvény módosítását megelőző mérések alapján a társadalomnak ennél jóval nagyobb hányada támogatja az álcivilek kiszorítását, az intézkedés a jelenlegi támogatottságon felül további szavazókat hozhat a kormánypártoknak.
Januárban Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kijelentette; minden eszközzel vissza kell szorítani, és „el kell takarítani” a magyar közéletből a Soros György pénzén működő álcivil szervezeteket. Az ellenzéki mozgalmak akkor a civil szféra korlátozásáról beszéltek, és azt állították, az Orbán-kormány fel akar számolni minden civil szervezetet.
A külföldről pénzelt civil szervezetek kockázati tényezővé átminősítése mindinkább előtérbe került az utóbbi hónapok során. A NATO legutóbbi csúcstalálkozóján döntés született az ún. hibrid háború elleni intézkedésekről, ennek részeként az orosz támogatású szervezetek elleni fellépésről döntöttek az észak-atlanti tömb tagjai. Egy orosz geopolitikai szakértő, Andrej Koribko azonban könyvében kifejtette, hogy az amerikai titkosszolgálatok az utóbbi két évtized során több mint 70 kormányt döntöttek meg úgynevezett hibrid háborús módszerrel, közvetlen katonai erő bevetése nélkül. Ennek a hibrid háborús hadviselésnek szerves részét képezi a külföldről finanszírozott civil szervezetek és sajtóorgánumok hálózata.