Az európai lakosság körében még mindig él az a hidegháborús elgondolás, miszerint Európának szüksége van a NATO-ra saját védelme garantálásához. Egy török politikai elemző szerint azonban Európa ma éppen azokkal a problémákkal folytat kétségbeesett harcot, melyeket a NATO tevékenysége termelt ki az évek során.

Franciaország egyik legnagyobb közvélemény-kutató intézete, az Ifop egy friss felméréséből kiderült, hogy az európai lakosság tekintélyes hányada szerint az Európai Unió nem képes megvédeni magát, és úgy gondolja, hogy a biztonság garantálásához egy külső erőre – az amerikai hadseregre és a NATO-ra – van szükség. Egy török politikai elemző, Barış Doster szerint még mindig él a régi berögződés, mely a hidegháborús szembenállásból eredeztethető: az emberek úgy gondolják, hogy Európa be kell soroljon valamelyik nagyhatalmi tömbhöz, ha meg akarja védeni magát egy másik nagyhatalommal szemben. A szakértő elmondása szerint azonban ez az elgondolás nem feltétlen állja meg a helyét, és az Európai Unió ma éppen azokkal a problémákkal folytat élet-halál harcot, melyeket a NATO sokéves tevékenységével kitermelt.

Doster a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, az Amerikai Egyesült Államok expanzionista politikája arra használta a NATO katonai gépezetét, hogy új területeket hódítson meg, ahol az amerikai rezsimmel szemben barátságos kormányokat próbálnak hatalomra juttatni. Eközben a NATO propagandagépezete elrejtette az expanzionista politika agresszív voltát az európai és az amerikai közvélemény elől – ennek következtében ma az európaiak szembesülnek a migrációs válsággal és a terrorizmussal, de a kontextus és előzmények ismerete nélkül úgy gondolják, hogy ezek a problémák a semmiből kerültek elő. Pedig a gyakorlatban a NATO sokéves tevékenysége alapozta meg a migrációs válságot és a terrorfenyegetést, amikor egész régiók kormányait döntötték meg az amerikai érdekszféra kiterjesztésének részeként.

Doster azt mondta, a hidegháború végével a NATO létezése értelmetlenné vált, emiatt a katonai gépezet érdekeltté vált abban, hogy különféle biztonsági fenyegetéseket állítson elő, amivel megindokolhatja saját létezésének szükségességét. Nyugat-európai és amerikai katonai vezetők sokaságáról van szó, akiknek életpályája a NATO-műveletekhez és külső fenyegetések elleni harchoz kötődik, emiatt nem is tudnának megbirkózni egy olyan helyzettel, ha a nyugati világ külső ellenség nélkül maradna.

A török szakértő szerint a NATO-országokban egy lappangó propaganda volt működésben az elmúlt évtizedek során, ami elhitette az emberekkel, hogy különféle külső fenyegetések miatt meg kell venniük az amerikai fegyvereket, be kell engedniük az amerikai katonákat, és hallgatólagosan támogatniuk kell háborúkat bizonyos országok ellen, amit a média ellenségképnek mutat fel. Emiatt az európai lakosság ma is úgy gondolja, hogy az Európai Uniónak a NATO védőernyőjére van szüksége egy vélt külső fenyegetéssel szemben. Annak ellenére, hogy európai országok sokasága rendelkezik a legmodernebb haditechnikával, ez a lappangó propaganda azt sugallja, hogy bármi is történjen, az amerikai katonai jelenlét mindig indokolt marad Európában.