A Facebook alapítója, Mark Zuckerberg rengeteg reklamációt kapott annak kapcsán, hogy a közösségi háló liberális szervezeteken keresztül fogja megállapítani a hírek valóságtartalmát. Az álhírek elleni harc miatt sokan politikai alapú cenzúrától tartanak.

A Facebook a hét folyamán hivatalosan is bejelentette, hogy készen állnak együttműködni „harmadik féllel” a hírek valóságtartalmának ellenőrzése terén. Az intézkedés célja, hogy megállítsák a nagy hírügynökségek által terjesztett információval az adatfolyamban egyenrangú módon megjelenő álhírek terjedését.

Az amerikai elnökválasztás során a Clinton-stáb kampányának részét képezte, hogy a politikai ellenfél sikereit álhírek terjedésének tulajdonították. Ez a tényező kínos kérdéseket vet fel a fővonalú média hitelességével kapcsolatban; a kampány során az emberek állítólag nagyobb arányban osztottak meg a közösségi médiában „hamis híreket”, mint a szakmai alapon álló, ellenőrzött médiatermékek által terjesztett anyagokat. Hillary Clinton támogatói végül az álhírek terjedésének tulajdonították a választási vereséget, és a demokrata elnök mandátumának utolsó napjaiban még megpróbálnak létrehozni olyan garanciákat, ami helyreállítaná a balliberális média monopóliumát az információáramlásban. Ennek részeként a Facebook civil szervezeteket vonna be a hírek hitelességének ellenőrzésébe. Igaznak azt nyilvánítják majd, ami a balliberális médiában is megjelenik, álhírnek nyilvánítva pedig a balliberális média által le nem közölt tartalmak lesznek.

A Media Research Center vezetője, Brent Bozell közleménye szerint kifejezte tiltakozását a Facebook új intézkedésével szemben, melynek részeként a közösségi háló liberális szervezetek bevonásával döntené el egy-egy gyorsan terjedő híranyagról, hogy igaz vagy nem. A „harmadik félként” bevont liberális szervezetek jelzései alapján ugyanis a Facebook törölni fog olyan tartalmakat, amelyek a partnerszervezetek állításai szerint álhírek. Bozell azt mondta, Zuckerberg válaszában biztosította őt arról, hogy ez nem egy aprólékos cenzúra bevezetését jelenti, hanem elsősorban olyan anyagokat távolítana el a közösségi hálóról, amelyek „nyilvánvalóan nem igazak”. Erre példaként egy olyan álhírt említett, miszerint a pápa nyíltan kifejezte támogatását Donald Trump irányába az elnökválasztási kampány során.

A Facebook által kiválasztott „hitelesség-ellenőrző” partnerek neve azonban sokat elárul: többek között George Soros amerikai zsidó milliárdos fogja ellenőrizni a hírek hitelességét, emellett számos olyan civil szervezet, melyek nyíltan az elnökválasztáson megalázó vereséget szenvedett Hillary Clintont támogatják. Általánosságban elmondható, hogy

a Facebook által kiválasztott „partnerek” baloldali és liberális politikai alapállást képviselnek, így az álhírek kiszűrése eszközzé válhat az ő kezükben a jobboldali tartalmak megcsonkítására.

Az ilyen szervezetek hitelességéről mindent elmond, hogy a liberális baloldalra legalább annyira jellemző az álhírek terjesztése, mint az úgynevezett populista jobboldalra. Magyarországon is épp folyamatban van egy ilyen botrány, miután az egyik ellenőrzött módon működő, „megbízható” sajtóorgánum meghamisította a miniszterelnökkel készült interjút, és egyszerűen olyan mondatokat írtak bele a híranyagba, amit a miniszterelnök nem mondott. Az ő külföldi elvtársaik kezébe adná a cenzúra jogát a világ egyik legnagyobb online közösségi médiafelülete, ami akárhogy is nézzük, nem a hitelesség garanciája.

Mark Hemingway, a The Weekly Standard munkatársa szerint ezek a szervezetek egyáltalán nem megbízhatóak, és a konzervatív erők meg kell akadályozzák egy ilyen nyilvánvaló cenzúra bevezetését. A The Federalist munkatársa, Sean Davis szerint pedig a Facebook nem csak feketelistára helyezte a jobboldali konzervatív híranyagokat, de most a demokratákat felhatalmazná arra, hogy ők helyezzenek feketelistára konzervatív tartalmakat. Teszik ezt, miközben maga a cenzúra bevezetésének „szükségessége” is azt mutatja, hogy az emberek már nem bíznak eléggé a balliberális sajtóorgánumokban ahhoz, hogy igazságként fogadják el, ami ott megjelenik. Ma már a felhasználók számára egy „szakmai alapon”, hivatásos újságírókkal működtetett sajtóorgánum által közölt híranyag gyakran kevésbé hiteles, mint egy nyilvánvaló álhír – de önámítás lenne azt gondolni, hogy ez az álhírek hibája.