Svédország vezetői azzal riogatják a lakosságot, hogy orosz hackerek megpróbálhatják befolyásolni az országgyűlési választás kimenetelét. Miközben ehhez hasonló rémtörténetekkel rombolják a köznyugalmat, az amerikaiak részéről a nyílt beavatkozás sem zavarja őket.
Stefan Lofven svéd miniszterelnök a hét folyamán azt mondta, fokozottan aggódik amiatt, hogy Oroszország esetleg megpróbálja majd befolyásolni a választások kimenetelét. A külföldi beavatkozás rémképe azonban úgy tűnik, csak Oroszországra vonatkozik, miközben az nem zavarja a vezető politikusokat, ha az Amerikai Egyesült Államok teljesen nyíltan beavatkozik a belpolitikába és a közélet alakulásába.
Jan Oberg, egy a térségi országok közti kapcsolat alakulását vizsgáló kutató szerint Lofven nyilatkozata kapcsán feltűnő, hogy ezek a félelmek kizárólag Oroszországra korlátozódnak. Svédország jelenleg bevallottan egy el nem kötelezett ország, egy független ország pedig egyaránt veszélyesnek kellene tartson minden külföldi beavatkozási kísérletet, történjen az akár Oroszország, akár az Amerikai Egyesült Államok, vagy valamely európai ország részéről. A svéd vezetők azonban olyan mértékben magukévá tették a NATO-propagandát, hogy amerikai beavatkozástól nem tartanak: az USA már nem kell hackerekhez és különböző kerülőutakhoz folyamodjon, ehelyett teljes nyíltsággal formálhatja a svéd közéletet, és a vezető politikusok ez ellen nem szólalnak fel.
Oberg szerint Svédország már csak formálisan semleges ország, mert a miniszterelnök nem általánosságban véve külföldi beavatkozásról beszélt aggodalmai megfogalmazásakor – félelmei ehelyett egyetlen külpolitikai irányra korlátozódtak, ezáltal elköteleződött egy nagy geopolitikai tömb mellett.
A szakértő szerint Svédország ehelyett „minden irányból kellene őrködjön”; észak, kelet, dél, nyugat egyaránt potenciális fenyegetést kellene jelentsen, ha külső erőként formálni akarja a svéd belpolitikát. Ugyanakkor, a miniszterelnök elmulasztotta megemlíteni, hogy az Amerikai Egyesült Államok az utóbbi évtizedek folyamán több mint hetven, a nyílt amerikai érdekérvényesítést el nem fogadó kormányt buktatott meg.