Török diplomaták szerint is Bassár el-Aszad a garanciája annak, hogy Szíria területi egysége megőrizhető legyen. Az orosz külügyminiszter Törökországba látogatott, közös álláspontot hoznak létre a szíriai válság rendezéséről.
Egy török diplomata a Szputnyik hírügynökségnek beszámolt arról, hogy Törökország állásfoglalása a szíriai válság rendezéséről ma már egészen más, mint évekkel ezelőtt, a konfliktus kezdetekor. Ma a török vezetők egy része a válságrendezés szükséges elemének tartja Bassár el-Aszad szíriai államfőt, mert Szíria területi egységének megőrzése a garanciája annak, hogy Törökország is megőrizze saját területeit.
Unal Cavikoz, Törökország volt iraki nagykövete azt mondta, a török kormány nem rendelkezik kiforrott tervekkel Szíriában se a katonai műveletekre, se a politikai rendezésre vonatkozóan. Recep Tayyip Erdogan a hét folyamán azt mondta, a Szíriában kezdett török hadmozdulatok célja, hogy megdöntsék az Aszad-rendszert. Cavikoz szerint azonban Szíriában amiatt fokozódik a katonai jelenlét, mert az új amerikai elnök beiktatása előtt a térségi hatalmak saját pozícióikat erősítik, hogy január végén nagyobb beleszólásuk lehessen az új status quo kialakításába.
A török hadsereg augusztus 24-én az amerikai légierő támogatásával indított hadmozdulatokat Szíria területén, a határ menti régiókban. Szakértők szerint Ankara a terrorizmus elleni harc leple alatt azt akarja elérni, hogy a kurdok ne tudjanak létrehozni egy független, kizárólag általuk ellenőrzött régiót Észak-Szíriában. Erdogan végül azt mondta, hogy az Eufrátesz Pajzs nevű hadművelet célja az Aszad-rendszer megdöntése.
A volt iraki nagykövet azonban árnyalta a helyzetet; szerinte a török kormány nem rendelkezik határozott elképzeléssel Szíriára vonatkozóan, és egyelőre mindössze arra törekszenek, hogy a lehető legnagyobb létszámú török fegyveres erő állomásozzon Szíria területén, amikor Donald Trump beiktatása után az amerikaiak és oroszok új status quot hoznak létre Szíriában. Ezáltal Törökország nagyobb mértékű beleszóláshoz jutna az új helyzet kialakításába.
Korábban egy másik diplomata forrás szintén nyilatkozott arról, hogy Törökország érdekeltté válik az Aszad-rendszer fenntartásában, mert az államfő bukása esetén bizonytalanná válik a szíriai helyzet, és egyáltalán nem biztos, hogy a helyzet stabilizálása után egy új szíriai vezetés ellenőrzés alatt tudja tartani a kurdok által lakott területeket. Amennyiben Észak-Szíriában létrejön egy független Kurdisztán, a folyamat a határ túloldalán folytatódna a kurdok függetlenségi törekvéseinek erősödésével – ezáltal Törökország területi egysége is megbomlana. Ankara emiatt a stabilitás szükséges elemeként tekinthet Aszadra, és inkább válik érdekeltté a mai helyzet megőrzésében, mint a destabilizálásban.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap Törökországba utazott, ahol tárgyalásokat folytatott a szíriai rendezésről. A két külügyminiszter megállapodott, hogy a válság rendezéséről mindenféleképpen nemzetközi szereplők bevonásával döntenek, és az ilyen módon meghozott döntések végrehajtásában Törökország és Oroszország együttműködne.