A német vezetők a terrortámadások miatt ígéreteket tesznek arra, hogy kontroll alá vonják a kialakult helyzetet. A rendőrszakszervezetek szerint azonban kötve van a kezük, és nem tudják megakadályozni az újabb terrortámadásokat.
A berlini karácsonyi vásárban történt terrortámadást követően a német hatóságok azt fontolgatják, hogy szigorúbb ellenőrzés alá vonják az embereket, és megelőző intézkedésként őrizetbe vesznek mindenkit, akinél fennáll a veszélye annak, hogy terrortámadást követhet el a közeljövőben. A hesseni rendőrszakszervezet tagja, Ewald Herc azonban egy a Szputnyik hírügynökségnek adott interjú során azt mondta, a német rendőrség nem fogja tudni betartani ezeket az ígéreteket, melyeknek sokkal inkább csak annyi a funkciója, hogy átmenetileg megnyugtassák az embereket.
A Keresztényszociális Unió nemrég kiadott egy közleményt,, melyben az állt: „mindenki, aki fenyegeti az állam biztonságát, azonnal elveszíti arra vonatkozó jogát, hogy Németországban tartózkodjon.” Herc szerint azonban ezeket a nyilatkozatokat nem lehet komolyan venni, hiszen korábban is minden nagyobb rendkívüli esemény után elhangzottak ilyen ígéretek – amit később mindenki elfelejtett.
„Ez egy megszokott gyakorlat Németországban: amikor valami rendkívüli történik, a politikusok azonnal a törvények szigorítására tesznek felhívást. Végül nem történik semmi.”
Herc szerint a politikusok rendszerint nem gondolnak arra, hogy a kezdeményezéseik megvalósítását valaki ellenőrizze is, és ez eleve olyan létszámú rendőri állományt igényelne, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. Erre példaként az utcai térfigyelő kamerák esetét hozta fel, ami a biztonság látszatát megadhatja az embereknek, de a bűncselekmények megakadályozásában semmilyen szerepe nincs: a gyakran használhatatlan minőségű felvételeket napokkal a bűncselekmény elkövetése után kezdik kiértékelni, így egy utcai nemi erőszak vagy terrortámadás esetén semmilyen jelentősége nincs annak, hogy mennyi kamera van felszerelve a köztereken.
„Nem hazudhatjuk azt az embereknek, hogy a kamerák javítani fogják a közbiztonságot. A térfigyelő kamerák kihelyezése jó elgondolás, de a fenntartásukhoz, kezelésükhöz több rendőrre van szükség.” – mondta.
A Forsa nemrég nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából kiderült, hogy Berlinben a lakosság 69%-a tart egy újabb terrortámadástól. Herc az interjú során azonban azt mondta; a rendőrség nem tud tenni semmit annak érdekében, hogy megakadályozza a Berlinben történt terrortámadás megismétlődését. „Nem tudnak tenni semmit ez ellen. Előbb vagy utóbb újabb terrortámadás történik. Most Berlinben történt, előtte pedig Ansbachban, Würzburgban és Münchenben.”
December 19-én egy bevándorló, akinek már júniusban elutasították a menedékkérelmét, terrortámadást hajtott végre Berlinben egy karácsonyi vásárban. Az elkövető, Anis Amri már korábban a titkosszolgálatok látókörébe került; voltak olyan jelentések, miszerint rablást tervezett, hogy a lopott pénzből fegyvert tudjon vásárolni terrortámadás elkövetéséhez. Annak ellenére, hogy a titkosszolgálatok is megfigyelték, és a menedékkérelmét is elutasították, Amri mégis Németországban tartózkodott, és tizenkét embert gyilkolt meg.